Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1919 lényegesen alacsonyabb többletfoglalkoztatást kell előírni, ha modern, az EU piacán versenyképes Magyarországot akarunk. A győri Audigyár esetében k örülbelül 80 milliárd forintos beruházás valósult meg, és 1100 munkahelyet teremtett, tehát óvatosan kell bánni a beruházások nagyságához kötött többletfoglalkoztatási számokkal. A helyi adókról szóló rendeletmódosításnál különösen jónak tartjuk ugyanakkor a 22/B. § (4) bekezdés c) pontjában megfogalmazott feltételeket, amelyek szerint a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére akkor lesz mód, ha a kis- és középvállalkozások beszállítási aránya meghaladja az 50 százalékot. Nem könnyen végrehajtható ez a fe ltétel - főleg ennek ellenőrzése , de ez egy fontos tétel. A feltétel lehetőséget teremt a kis- és középvállalkozások megerősödésére, ugyanakkor a feltétel biztosíthatóságához a jelenlegi átlagos helyzetükhöz képest jelentősen meg kell erősödniük, amihez talán a többi vonatkozó intézkedés alapokat nyújt. A helyi adókról szóló törvény módosítása során az MDF egyetért azzal, hogy az önkormányzat az adott adónemekben valamennyi vállalkozó számára csak azonos adómértéket állapíthat meg a későbbiekben. Ez nemcs ak a verseny tisztasága, hanem a korrupciós kísértés elkerülése szempontjából is igen fontos részünkről. Nagyon jó javaslatnak tartjuk, hogy a külföldön végzett tevékenység és az ehhez tartozó korrekciós tételek nem fogják alapját képezni az iparűzési adón ak. Ez egyrészt méltányos, másrészt bátorítja a külföldön végzett munka növekedését. Hozzáteszem azonban, hogy ez csak a törvényjavaslat, illetve a 20. § indoklásából derül ki, a normaszöveg olvasatom szerint ezzel nincs szinkronban, vagy pedig az átlagos olvasó számára olykor értelmezhetetlen. A 21. § 2 millió forintban maximálja azt az adóalapot, ami után adómentességet, adókedvezményt adhat egy önkormányzat a vállalkozónak. Azt, hogy ilyen lehetőség van, és ez csak általánosan, minden adóalanyra kiterjed ően alkalmazható, jó javaslatnak tartjuk; nyilván kisebb vállalkozásokat érint. Javasoljuk ugyanakkor a 2 milliós határ 2,5 millióra való emelését, hiszen célunk e vállalkozások feltőkésítése, megerősítése. Az illetékről szóló törvény nyilvánvalóan az EUs és a korábbi EGKirányelveknek megfelelő javasolt illetéktörvénymódosítást tükrözi, mivel ez a vállalkozások öröklése és a folytatás szándéka mellett a polgárság számára előnyös módosítás a harmonizáció megteremtése mellett. A tőkeilleték átvétele is elő nyös lehet a mostani 2 százalékról történő, az EUban maximumként megengedett 1 százalékra való csökkenés következtében, ugyanakkor a '99. január 1je óta hatályos alsó határ párhuzamos megemelése megint rossz hír a kicsik számára. Ezzel tehát nem értünk e gyet. Tanulmányozása során és másutt megint felmerült bennem, hogy el kellene egyszer végre döntenie a Pénzügyminisztériumnak, hogy tényleg hatékonyan, és ha lehet, a gazdasági teljesítőképesség függvényében minden lehetséges eszközzel támogatni kellene a kis- és középvállalkozásokat. E törvénytervezetben vannak nagyon egyértelmű ilyen irányultságok, de mint említettem, itt a 2 százalék 1 százalékpontra való csökkenése nagyon dicsérendő, de az alsó határ megemelése rendszerint a kicsiket fogja sújtani. Nagy on fontos az a része a tervezetnek, amely egyértelműen definiálja az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó fogalmát, összhangban a '99. évi XCV. számú kis- és középvállalkozásokról, fejlődésükről, támogatásukról szóló törvénnyel. Ez alapján az ötven f őt el nem élő és nettó árbevételben legfeljebb 700 millió forintot elérő cégeket lehet ilyen vállalkozásoknak tekinteni, egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozásnak tekinteni. Az APEH egyes feladatairól szóló '98. évi törvény módosítása egy tapasztalati ok következménye, amelyben indokolt lehet az adórendőrség helyzetének további erősítése és az APEHelnök jelenleg visszás felhatalmazásának kiteljesítése a tárgykörben, de itt sem árt tudni, hogy ez a szervezet mennyire látja el a feladatát, megfelelően i gazoltae létrehozásának szükségességét, mibe került ez, hatékonye, javítottae az adómorált, egyáltalán milyen ennek az apparátusnak a szakmai és erkölcsi színvonala. Üdvözöljük, hogy az adónyomozó számára végre bejelentési
