Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 29 (198. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1886 magyarországi területen közel másfél millió ember él árvízzel veszélyeztetett terüle ten és több száz milliárd forint az az érték, amely vagyontárgyakban, emberi alkotásokban megjelenik. A tiszai árvíz is arra intett az elmúlt évszázad második felében bennünket, az akkori gondolkodókat, vízszabályozókat és az ott élőket, hogy egy integrált , ma úgy mondjuk, komplex területrendezés, területfejlesztés, vízszabályozás keretében, külpolitikai érdekeket is egyeztetve kell intézkedéseket, jogszabályokat, törvényeket hoznunk. Így születtek meg az erdőtörvények és a folyók, a határvizek szabályozásá t is előíró törvények. 1921et követően is lényeges eleme volt a határvízrendezésnek, az árvizek megelőzésének az erdők telepítése, védelme, óvása. Teleki Pál képviselte ezt a tárgyalások során. Majd a világháborút követően új államformákban és új szabályo zásokban öltött testet ez a szabályozás. A mostani időkben azt láthatjuk, hogy minden olyan elem, amely a klímaváltozással, az emberi tevékenység beavatkozásával, az agrárkérdésekkel összefügg, hátrányunkra változtatta meg főleg a Tisza felső folyásán élők helyzetét, biztonságát. Óhatatlanul fontos tehát az, hogy a határ menti együttműködést kiterjesszük olyan területekre is, amelyek Ukrajnában találhatók, hogy megelőzzük, megakadályozzuk a vizek ilyen nagy arányú lefolyását, hogy lehetővé vá ljon a komplex vízrendezési, területrendezési, területfejlesztési munkák keretében a megelőzés. Ezért arra gondolt a FideszMagyar Polgári Párt területfejlesztő, környezetvédő és agrárcsoportja, hogy egy együttes felhívást tesz közzé, amelyet a Magyar Polg ári Együttműködés már meghallgatott. E felhívásnak az a lényege, hogy telepítsünk erdőt azokon a területeken, ahol a terület borítottsága csekély a vizek akadálytalan lefolyásának késleltetésére. A gyors felmelegedés ellen véd ez a tervszerű, tudományosan megalapozott beavatkozás, amelyet egyeztetni kell az ukrán féllel a nemzetközi együttműködés keretében. Azt tervezzük, hogy ehhez a felhíváshoz társadalmi összefogást szervezünk, így lehetőség nyílik arra, hogy a közösségek, egyének - és nemcsak azok, akik a Tisza és mellékfolyóinak a vízgyűjtő területén élnek, hanem mások is - hozzájáruljanak a megelőzéshez. Nemzetközi segélyprogram keretében is tervezzük ennek a megelőző, de tulajdonképpen a magyar érdekeknek megfelelően egy befektető eljárásnak is az ind ítását. Kérjük, hogy mások is csatlakozzanak ehhez a felhíváshoz, és ezt tudományosan meg fogjuk alapozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány részéről megadom a szót Mannin ger Jenő politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr! MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy a képviselő úr felszólalására reagálva néhány mondatot röviden elmondjak, mert valóban nagyon fontos témáról van szó. Az elmúlt két és fél év ismétlődő árvizei is ráirányították már a figyelmet, hogy a határos országok vízgyűjtőin történt természeti beavatkozások és a mezőgazdasági művelésben végrehajtott vál toztatások alapvetően meghatározzák az árhullámok kialakulását. Így a megelőzés érdekében a kormány már korábban is lényegesen gyorsította az árvízvédelmi program végrehajtását, másrészt beindított jelentős kutatásokat az árvízszintemelkedés okának feltár ására. Erre azért van szükség, mert nyilvánvalóan a gátak magasítása egy bizonyos határ fölött már nem járható út, más megoldási lehetőségeket is kell találnunk. Az egyik ilyen kutatás még 2000ben kezdődött meg, ami a FelsőTisza vízgyűjtőjének erdőboríto ttságát és annak hatását vizsgálta. Az eredmények azt igazolták, hogy a vízgyűjtőn
