Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 29 (198. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
1887 csakugyan csökkentek az erdők, de felhívták a figyelmet arra is, hogy nem ez az egyetlen oka az árvízszintek emelkedésének. Jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági művelés ben bekövetkezett változás, az urbanizáció hatása és a folyók ukrán oldali védtöltéseinek kiépítettsége is. A kutatások tovább folynak, és eredményei a kidolgozás alatt lévő Vásárhelyitervben kell hogy realizálódjanak. A Polgári Együttműködés kezdeményezé sét a tiszai árvizek megelőzéséhez kapcsolódóan a kormány részéről üdvözöljük és örömmel vesszük. (16.00) A segíteni akarást csak köszönet illetheti. Fontos feladatnak tartjuk ennek az erőnek az integrálását és hatékony felhasználását. Engedjék meg ugyanak kor, hogy tájékoztassam a képviselő urat és a tisztelt Házat is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr március 26án telefonon konzultált ukrán partnerével a kárpátaljai és a keletmagyarországi árvizes kérdésekről. Az ukrán fél nagyfokú készséget mutat mind kétoldalú, mind többoldalú együttműködésre. Így néhány héten belül Kárpátalján találkozik a két ország miniszterelnöke, ahol rövid és hosszú távú árvízvédelemmel kapcsolatos feladatokat tekintenek át. Képviselő úr felszólalása ennek a tárgyalásnak az elők észítéséhez is további érveket adott és segítséget, amit végül még egyszer megköszönök. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentke zett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, "A környezet állapota és a polgárok felelőssége" címmel. Öné a szó képviselő úr. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Most is Budapestről é s a budapestiekről fogok beszélni. Hogy ezt miért teszem, azt már korábban megindokoltam. A városnak - hát még egy fővárosnak, s mi több világvárossá válni akaró fővárosnak - nemcsak a házak falain belül, de azokon kívül is, a külső környezetben is biztosí tania kell a lakók komfortérzetét. Ez nem a XXI. század, mégcsak nem is a XX. század követelménye. Bizonyítékul hadd idézzem az 1700as évek első felének nemzetközileg elismert magyar tudósát: Bél Mátyást, aki a következő kategóriák mentén ítélt meg egy ki s vidéki várost, nevezetesen Besztercebányát. Azt vizsgálta, milyen a város tisztasága, ápoltsága, alkalmassága, kényelme, higiéniája, díszessége, kellemessége és eleganciája. Egy szóval se menjünk tovább! Válaszoljunk csak ezekre a kívánalmakra jelen Buda pestünkre tekintve! A város díszessége, eleganciája feltétlenül fejlődőben van. Most nem épületekről beszélek, hanem a köztéri szobrok, szökőkutak helyreállításáról, karbantartásáról, a millenium kapcsán újak építéséről. Mindezek számára Budapest fekvése, természete, környezete kiváló hátteret, közeget biztosít. Ami a város kényelmét, alkalmasságát illeti, annak egy elemét - az illemhelyek kirívó hiányát - már említettem. A kényelem és alkalmasság másik nagy volumenű vonatkozása: a közlekedés lehetősége. Ez t itt most csak mint szerves részt említem, részletesebben máskor lehet szólni róla. Most legfontosabb elemként az ápoltságról, tisztaságról szólok. Az ápoltságot és eleganciát folyamatosan teszi tönkre, hogy a turisztikailag is fontos, sőt talán éppen a t urisztikailag legfontosabb helyeket bódék tömege takarja el, rontja el, a turistákat bóvliárusok hada inkommodálja. A főváros a Fővárosi KözterületFenntartó Vállalat által kísérli meg Budapest utcáinak, parkjainak tisztaságát, fásítását, virágosítását biz tosítani. A vállalat takarítógépei szorgalmasan dolgoznak, tavaszi nagytakarítással, a hidak lemosásával, a parkok tavaszi ápolásával, virágosításával teszik szebbé fővárosunkat.
