Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 29 (198. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
1885 Az volt az ellenérv, hogy van az alkotmánynak egy olyan rendelkezése - valóban van, a 21. § , amely kimondja, hogy az Országgyűlés bármely kérdés vizsgálatára bizottságot hozhat létre, és van ennek egy olyan rendelkezése, hogy az országgyűlési bizottságoknak mindenki köteles felvilágosítást, adatokat rendelkezésre bocsátani , és előttük vallomást tenni. Mi kénytelenek voltunk elmondani, hogy ha van egy érvényes törvény az adott alkotmányos kereteken belül, akkor nem lehet azt mondani, amit Répássy Róbert képviselő úr unosuntalan hajtogatott, hogy az alkotmány a magasabb rend ű, tehát a törvényben szereplő kötöttségek nem érvényesek. (15.50) Nos, tisztelt Országgyűlés, az adatvédelmi biztos néhány nappal ezelőtt, válaszolva a képviselőtársaink kérdésére, állást foglalt abban a kérdésben, hogy adatvédelmi szempontból törvényesne k tekinthetőe a TorgyánRépássyféle úgynevezett vizsgálóbizottság. Az adatvédelmi biztos úr, akit az Országgyűlés nagyon nagy többséggel választott, és akinek a beszámolóját is nagyon nagy többséggel, többek között a fideszes képviselők egyetértésével fo gadta el, azt állapította meg, hogy nem lehet egy alkotmányos helyre a hatályban lévő törvények figyelmen kívül hagyásával és más alkotmányhelyek figyelmen kívül hagyásával hivatkozni. Szó szerint úgy fogalmaz az adatvédelmi biztos úr, hogy az alkotmány eg yes rendelkezéseinek értelmezése csak akkor alkotmányos, ha "az alkotmány egyéb rendelkezéseivel is összhangban áll". Márpedig az alkotmány azt is kimondja az 59. §ában, hogy mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog, az országgyűlési képv iselőket is. Kimondja, hogy ez a jog csak törvénnyel korlátozható, országgyűlési határozattal nem, és a Fidesz vezette többség országgyűlési határozattal vélte korlátozhatónak az országgyűlési képviselők személyes adataik védelméhez való jogát. Sőt, odáig is elmegy az adatvédelmi biztos a maga következtetéseiben, hogy törvényes felhatalmazás nélkül a nyilvánosságra hozatal a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 176/A. §a szerinti jogosulatlan adatkezelés. Ez az, amit Répássy úrék művelnek eb ben a bizottságban, amikor szakértőkkel sok millió forintért felértékeltetik a képviselők vagyonát. A szabad demokraták képviselőcsoportjának az az álláspontja, hogy ennek az úgynevezett bizottságnak a tevékenységét, működését haladéktalanul fel kell függe szteni, és ezt a bizottságot meg kell szüntetni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy kíváne válaszolni. (Manninger Jenő: Nem.) Nem kíván. Köszönöm szépen. Ugya ncsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Balsay István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, "Polgári együttműködés a tiszai árvizek megelőzésére" címmel. Ötperces időkeretben a képviselő urat illeti a szó. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt E lnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetek, hónapok heroikus küzdelme, az ott élők erőfeszítései és szenvedései, valamint az elmúlt évtizedek - de másfél évszázadot is mondhatnék - árvizei, különösen az 1970es nagy árvíz és a mos tani késztetett szólásra. Jó együttműködéseink voltak 1921et követően a világháborúig a magyar, akkoriban szovjet, ukrán, csehszlovák, majd későbbiekben a magyar, ukrán és szlovák határvizek közötti fenntartási, kezelési, szabályozási feladatokban. Sok je l mutatott arra már a múlt században is, hogy a jelenlegi Magyarország területén, csak egyedül Magyarországon az árvizek elleni védekezést nem vagyunk képesek megoldani, az emberi életben és javakban történő károkozást nem vagyunk képesek megelőzni, megaka dályozni. Nem vagyunk képesek azért sem, mert a Tisza vízgyűjtő területén itt, a Kárpátmedencében, különösen a felső szakaszán olyan viszonyok alakultak ki, hogy ma már a
