Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1771 jogok védelmére egy másik alkotmányos jog rovására kerülne sor. (Bauer Tamás: Őszinte volt.) Én a következőt mondtam - kérem a hozzászólásomból leszámítani ezt az időt - a javaslatot bemutató felszólalásomban: javaslatunk nem sértheti a véleménynyilvánítási szabadságot, mert annak - szerintünk - nem része a javaslatunk által védeni kívánt alkotmányos jogok megsértése. Hogy világos legyek, szerintünk nem rész e a véleménynyilvánítási szabadságnak az, hogy az emberi méltóságot, becsületet, jó hírnevet megsértse valaki. A törvényjavaslat szöveges indoklása egyébként úgy szól, hogy az alkotmányos alapjogok közül kettőnek, az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez va ló jognak, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak a kollíziója különösen gyakran felmerülő kérdéskör. Mi csak azt állítjuk, hogy a javaslatunk érinti a véleménynyilvánítási szabadságot, de egy percig nem gondolom azt, hogy a javaslatunk sérte né a véleménynyilvánítási szabadságot, ezért is tartjuk megalapozottnak a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Gyimesi József képviselő úrnak. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! A sajtószabadságról beszélünk, jóllehet a törvényjavaslat indokolási részéből kitűnik, hogy alapvetően nem a sajtószabadságot érinti a jogalkotói szándék, és azzal különösebb összefüggésben nincs. Az ellenzéki oldal érvelése próbálja úgy beállíta ni és hangsúlyozni ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseit, mintha ez a sajtószabadságnak egyfajta korlátozása lenne. Rögzítsük le, hogy a sajtószabadság nemcsak a kiadók, szerkesztők és az újságírók szabadságát jelenti, hanem a televíziót nézők, a rád iót hallgatók és az újságot olvasók szabadságát is. Varga László képviselő úr hozzászólásához kapcsolódnék abban a vitában, amely eléggé félrement, és az egyes médiumok valamiféle osztályozását jelenti, Wiener képviselő úr részéről különö sen. Varga László képviselő úrnak messzemenően igaza van abban, hogy a személyiség védelme politikai hovatartozástól, pártállástól függően biztosítandó a törvényekben és a jogalkalmazás gyakorlatában is. Tehát nem attól függ az, hogy kormánypárti, ellenzék i vagy egyáltalában milyen címkével ellátható politikai irányultságú az adott közéleti személy. Arról van szó, hogy vannak olyan egyetemes, általános emberi értékek - a méltóság, a becsület és folytathatnám, a polgári törvénykönyv megjelöli ezeket , amely ek védelemre szorulnak akkor is, ha az érintett politikával egyáltalán nem foglalkozik, sőt a politikával szemben közömbös. Kérem, hogy a vitában fontoljuk meg ezeket az érveket is. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ha a törvényjavaslatok sorsa érvek és ellenérvek csatáján múlna, akkor viszonylag könnyű helyzetben lennénk, mert a két kormánypárti fő szónok tulajd onképpen elmond mindent, amit erről a törvényjavaslatról el kell mondani. Az előterjesztők nevében megszólaló képviselő úr elmond olyasmit, amiről Pokol képviselő úr úgy vélekedik, hogy nem kellett volna beismerni, vagy nem kellett volna elfogadni ezt a do lgot, nem kellett volna ennyiben a mi véleményünket alátámasztani; Pokol képviselő úr meg elmondja a maga sajtóról alkotott képét és normáit, amiről viszont a fideszes képviselő úr próbált meggyőzni minket, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy ezeket a cé lokat szolgálja ez a törvényjavaslat. De nyilván nem az érveken és ellenérveken múlik az, hogy mi történik ezzel a törvényjavaslattal, de érdeklődve
