Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1772 hallom a köztük lévő vitát, illetve az egymást kiegészítő állításaikat, amelyek engem - ha ilyesmire szüksé g lenne - meggyőznének a magam igazságáról. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Pető Iván képviselő úr látszólag magas labdát csapott le, d e csak látszólag. Szeretném megnyugtatni, képviselő úr, hogy mi terjesztettük elő a javaslatot, és ez nem fog változni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azok az érvek, amelyeket Pokol Béla a javaslat mellett elmondott, ne képezhetnék esetleg megfontolás tá rgyát. (17.40) Mindenképpen azt is elmondta, hogy szerinte a javaslat szűkítés az ő eredeti felfogásához képest. Én úgy éreztem ki a szavaiból, hogy az érvelése a saját, eredeti javaslata mellett szólt. A mi javaslatunk valóban a személyiségi jogvédelem eg yik eszközévé kívánja tenni a válaszadás jogát, és többször kifejtettem, hogy bár a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot érinti ez a probléma, de a mi álláspontunk szerint nem korlátozza, mert nem is korlátozhatja ezt a két alkotmányos ala pjogot, hiszen a véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtószabadságnak nem része az emberi méltóság, a jó hírnév és a becsület megsértése. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Pokol Béla képviselő úrnak. (Dr. Pokol Béla: Elálltam, köszönöm szépen.) Elállt. Felszólalásra megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, SZDSZ, és az elnöklést átadom Wekler Ferenc alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Kösz önöm szépen. Tisztelt Ház! Én is azt gondolom, hogy Pokol Béla előző felszólalása egyetlen mozdulattal lerántotta azt a fügefalevelet, amely a Fidesz javaslata előtt volt - a személyiségi jogokra való hivatkozás , és világossá tette, hogy ez a javaslat va lójában az úgynevezett sajtókiegyensúlyozási offenzívának az egyik eszköze, hiszen ő ezekkel az indokokkal támogatta a javaslatot. A magunk részéről szeretném újra rögzíteni, hogy a javaslatot több tekintetben is alkotmányellenesnek tartom. A vitában már e lhangzott, hogy az 1986. évi II. törvényben, a sajtótörvényben létezett a válaszadás joga; ez egy kétharmados törvény volt, amelyet az 1990. XI. törvény iktatott ki a rendszerváltás folyamatában azzal az igénnyel - az indoklás arra hivatkozik , hogy az új sajtótörvény előkészítésének ütemezése eltérően alakult az előzetes elgondolásoktól, ennek az az oka, hogy a háromoldalú tárgyalások témái közé felvételre került az új sajtótörvény elveinek a kialakítása, a tárgyaló felek azonban nem tudtak megegyezni; ad dig is, amíg az új sajtótörvény megszületik, néhány elemben összhangba kell hozni a '86. évi törvényt a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában foglaltakkal. Az egyik ilyen elem az volt, hogy a 6. §ban szereplő válaszadás jogát (Dr. Pokol Béla közbeszól.) - válaszadás kötelezettségét, igen; tehát a válaszadás kötelezettsége nevű intézményt, amely természetesen a válaszadás joga, ha a bíróság kötelez valakit a válaszadásra, akkor ez válaszadás kötelezettsége is. Mindez azt mutatja, hogy az egész válaszadás intézményét - ha valaki akarna ilyen intézményt szabályozni - a sajtótörvényben kellene szabályozni és nem a Ptk.ban. Ez az egyik része az alkotmányos aggályaimnak. A másik része viszont az, hogy az az intézmény, amelyet Répássy Róberték bevezetnek, tulajdonképpen ügyefogyottabb, mint az eredeti Pokolféle válaszadási intézmény. Mert a Pokolféle
