Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
1769 Tudniillik a vélemény egy ember véleménye is lehet, de az az egyik funkciója, hogy belefonódik a közvélemény kialakításába. A közvélemény kialakításába való belefonódás egy struktúrán keresztül, a médiaszektoron, a médiaszférán keresztül megy, és amennyiben a médiaszféra nem kiegyensúlyozott, ha meghatározott csoportoknak a véleményhatalmát, Meinung smachtot hoz létre, akkor csorbul a véleménykifejezés alkotmányos joga. Alkotmányellenes az a médiaszféra, amely megsérti ezt... Ez az objektív intézményi oldala - mondta ki a német alkotmánybíróság ötször nagy döntésében, már az '50es évektől, a magyar p edig átemelte a 30/92esbe. Itt hadd jelezzem, hogy a soksok vitában, amit a múltkor is és most is folytattunk az alkotmányügyi bizottságban, Wiener György mindig a 36/94es alkotmánybírósági döntést idézte, ellenben a 32/92es az alapdöntés, tudniillik a 32/92es döntésében mondja ki az Alkotmánybíróság, hogy a véleménynyilvánításnak milyen oldalai vannak. A 36/94esben már jelzi a véleménynyilvánításnak a problémáját, de van egy olyan oldal, amelyet a 30/92esben lefektetett. Tény, hogy ha Wiener György ezt felidézte volna, akkor az érvei nem lettek volna meggyőzőek, nem idézte fel, de én kénytelen vagyok felidézni, mert a magyar Alkotmánybíróságnak az az alapdöntése a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából. Mondom, ezt a németek dolgozták ki 40 év alatt, nagynagy döntésekben vitték végig, Halmai Gábor máskülönben nagyon szépen bemutatja az erre vonatkozó monográfiájában, hogy a német alkotmánybíróság hogy vitte végig a véleménynyilvánításnak ezt az objektív intézményi oldalát. Ebből következik, hog y én az érvelést, amit Répássy Róbert képviselőtársam követ, nem tartom helyesnek, nevezetesen hogy elismeri azt, hogy csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát. Nem csorbítja, éppen hogy kiteljesíti a sajtószabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát az objektív intézményi oldalra figyeléssel is, és ezáltal sok szempontból ki tudjuk húzni... Tudniillik az ellenzék nagyon gyorsan rácsatlakozott, és meg is dicsérték, itt jelenleg Pető képviselőtársam dicsérte meg azért, hogy még ő maga is beismeri. Ne is merje be, mert a magyar Alkotmánybíróság kidolgozott egy olyan oldalt, amelynek révén pont a válaszadás joga tudja segíteni ezt a dolgot. Ennyit ehhez a témához. A következő ehhez csatlakozóan az lenne, ami többször felmerült, az ellenzéki oldalról majdnem mindenkinél, hogy ma Magyarországon mindenkinek megvan, ahol a véleményét ki tudja fejteni: van Pannon Rádió, van Vasárnapi újság, van 168 Óra, bárkinek megvan, ahova menni tud, ahol el tudja mondani a véleményét, ezért nem kell a válaszadás jogára kénysz eríteni egy meghatározott lapban, mert ott van a másik. Itt egy csomó minden össze van csúsztatva, ez egy felületi megállapítás. Tudniillik a helyzet az, hogy a médiaszektor különböző politikai irányultságú, ha a napisajtót, a hetisajtót, a rádiók, a telev íziók hírmagazinjait nézem. Lehetséges egy olyan lap, teszem azt, a Demokrata - hogy a hetilapi struktúrát vegyük , amely valóban úgy néz ki, hogy polgári, nemzeti, keresztény és a többi, körülbelül ebben a meghatározott színárnyalatban található, amelyne k, ha jól tudom, 15 ezer a példányszáma, nem hiszem, hogy eléri a 20 ezret. Ezzel szemben hetilap szintjén van az Élet és Irodalom, a Magyar Narancs, a 168 Óra, sok szempontból a HVG is - bár nem vitás, hogy az nem annyira keményen elfogult politikailag, m int a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom vagy a 168 Óra , de ha az összpéldányszámot nézem, az azt jelenti, hogy ezek 200 ezer körül vannak, a legnagyobb a HVG természetesen. De akkor 15 és 200 ezer a két szám, és azt még nem mondtam, hogy a havilapok sz intjén ott van a Kritikától kezdve a Mozgó Világ és a többi. (17.30) Általában el lehet mondani, hogy 10, illetve 90 százalék a példányszámok tekintetében. Ugyanakkor a tévé hírmagazinjai közül a közszolgálati 10 százalék körül áll. A TV2 és az RTL Klub né zettségi indexe együtt 65 százaléknál tart, a másik pedig 1015 százaléknál. Ez a 1015 százalék sem kormánytévé. A közszolgálati tévé mostanában kezd kiegyensúlyozottá válni, de nem vitás, hogy az RTL Klub és a TV2 értékítéletei - különösen azok hírmagazi njai, talkshowjai - politikai szempontból sokkal keményebben, meghatározóbban elfogultak. Itt is van egy 8090 százalék és egy 1015 százalék. Ez az, amit a német alkotmánybíróság kidolgozott. Nem stimmel annak a
