Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
1766 filmművész; ezek a szereplők, akik a sajtó útján sérelmet szenvednek, többféle eszközt is választhatnak, nemzetközi összehasonlításban többet is, mint nagyon sok országban. Vannak olyan országok, ahol például a helyreigazítás intézményé t mint olyant nem ismerik, helyette ismerik a nem vagyoni kár megtérítését és a magasabb kártérítési összeget. A bizottsági vitákban azt is elmondtuk, ha ez lenne az őszinte szándéka a Fidesz jogi kabinetjének és a mögötte állóknak, hogy ezen a területen h atékonyabb jogvédelmet adjon, és azt elemezzük, miért nem elég gyorsak a büntetőeljárások, amikor becsületsértés, rágalmazás esetén nagy nyilvánosság előtt követték ezeket el... Miért nem elég gyorsak a polgári perek a helyreigazítási perekben? Miért nem e lég gyorsak a személyiségi jogi perek? Miért nem születnek ésszerű időn belül ezekben az ügyekben döntések? Ez egyébként az igazságügyi tárca felelőssége lenne, hogy ezen a területen felmérje a helyzetet, és ésszerű javaslatot terjesszen az Országgyűlés el é. Ha erről vitatkoznánk, egyetértés lenne a két fél között. Ez, amit önök előterjesztettek, nem a személyiségi jogok védelmét szolgálja (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.), hanem egészen más célokat, amire már tör tént utalás a vitában. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Varga László képviselő úrnak, Fidesz. DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz) : Elnök Úr! Igen Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szerencsés volt az 1878. évi törvény... ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő úr, a mikrofont szíveskedjen feltűzni! DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz) : Én igyekszem, csak a mikrofon hűtlen hozzám. Elnök Úr! Igen Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szerencsések voltunk a század elején is, hogy az 1878. évi sajtótörvény nagyon jól megoldo tta a helyzetet, és alig volt per, mert valóban három napon belül annak a kívánságát, akit megsértettek, a sajtónak ugyanazon a helyen, ugyanolyan minőségben és ugyanolyan terjedelemben azonnal közölnie kellett. Itt, miután hallom a pártok között a vitát, a személyiségi jog sértéséről van szó, de közben hallom, jobboldal vagy baloldal. Nem tudom, mi köze van az oldalaknak a személyiségi joghoz? Nem tudom! Sohasem hallottam, csak most hallom, hogy ilyenek is vannak. Nagyon meglepődnek az emberek, amikor azt mondom, hogy a személyi méltósága az újságárusnak ugyanaz, mint az államfőnek, semmi különbség nincsen. Más a jog és más a kötelezettség természetesen, de természetesen a személyi méltósága mindenkinek ugyanaz. Azt hiszem, a szemlélet, amit itt hallok, ros sz. Nem hiszem, hogy magyar miniszterelnököt valaha annyian és olyan mértékben támadtak volna a különböző újságok, amikor talán a legkitűnőbb miniszterelnöke van ennek az évtizednek, és a másik oldalról bárki azt mondta volna, hogy ez helytelen - nem hallo ttam ilyent. Akkor mit ér a személyiségi jog? Mert a másikat is meg kell védeni, ha azt bántják. Erről egy szó nincsen. A személyiségi joga mindenkinek egyforma, és ebben kellene közreműködni, túl a sajtótörvényen és túl azon, hogy különböző oldalakhoz tar tozunk, ez pedig sajnálatosan a nevelés, az iskola és az egyéni nevelés problémája. Azt hiszem, ezen a téren kellene segíteni és abban, hogy mindenkinek, minden embernek egyformán védjük meg a személyiségi jogát, kivétel nélkül, függetlenül attól, hogy mil yen úgynevezett oldalakhoz tartozik. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz a véleményhez szeretnék csatlakozni, amit Hack képviselő úr elmondott, mert részben a bizottsági viták során, de máshol is ő és mások is kifejtették azt a
