Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
1740 mondta más helyen, "a véleménykifejezés szabadságának alkotmányos alapjoga az a biz onyos támpont, amelyre építve megteremthető a politikai kiegyensúlyozottság". Ennek a gondolatmenetnek az előfeltevése persze önkényes előfeltevés, már akkor is az volt. Egy önállósult médiahatalomról beszél, és azt mondja, hogy "általánosan elismert tény" s a többi. Ezzel elkerüli a bizonyítási tehertételt. Ez egy evidencia mint előfeltevés, és egy általánosan elismert tényt - abban a pillanatban, amikor ezt megfogalmazta, általa volt elismert tény - akar korrigálni a törvénykezés eszközeivel, bizonyságot téve arról, hogy igaza van Pascalnak, aki azt mondja, hogy az erősebb győz, ezt nevezik politikának. Az igazság a fennálló rend, ezért beiktatott törvényeinket mérlegelés nélkül, szükségszerűen igazságosnak fogadjuk el, hiszen meg vannak állapítva. Pokol B éla példákra is hivatkozik anno. Azt mondja, hogy "ma szabadon grasszálhatnak a szabad demokrata médiabirodalom militánsai, néha az aberráltságot súroló kéjjel gyalázva a nemzeti tábor politikusait, közíróit gyűlöletoldalakon". Én ezt akár még el is fogadh atom. De ha Pokol Béla tekintete csak ilyen meghatározottan egyfelé irányul, akkor Pokol Béla egyrészt önmagát is megtévesztené, meg bennünket is megtéveszteni óhajt, mert bizony a túloldalon az aberráltságot súroló kijelentéseket és kritikákat éppen úgy é szrevehet. Még egyszer mondom tehát, ez egy világos, a tendenciában, szándékaiban is világos és érthető törvénymódosítási kísérlet volt, aminek volt azonban egy hibája, ez a bizonyos terminus, amit annak idején használt, a "társadalmilag hátrányosnak tekin tett vélemény", amely olyan mértékben volt bizonytalan kategória, hogy ennek alapján nagyon nehezen lehetett volna ezt jogi erőre emelni. Ezt korrigálja a Répássyféle módosítás, amely a társadalmi korrekció szándékát, ezt az egész ideológiai megalapozotts ágot háttérbe tolja egy kicsit, álcázza egy kicsit, és az emberi méltóság mint személyes szabadságjog védelmezését hozza elő. Ennek a szándékával akarja ugyanazt a törvénymódosítást keresztülvinni, mint amit annak idején Pokol Béla szándékozott. Tulajdonké ppen e miatt a világos háttértartomány miatt a szándékot magát és a megfogalmazás módját utasította el az emberi jogi bizottság kisebbségi véleményében. Gondolom, a vitában ezt még majd részletesebben is módunk lesz kifejteni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZ P és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Mielőtt az írásban jelentkezők sorrendjében szót adnék, kétperces hozzászólásra jelentkezett Pokol Béla képvis elő úr. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen csak azért kívánok szólni - majd utána én leszek a frakció vezérszónoka ez ügyben , mert most már ketten is megszólítottak az előbbi előadásban. Tulajdonképpen Pető Ivánra szerettem volna reagálni, tudniillik ő evidenciaként jelezte, hogy én a sajtószabadságot korlátozni szeretném büszkén és vállalva. Tehát jelezte, hogy én ezt korlátozni szeretném. Hadd jelezzem: én tudom, hogy ő hol tévedett. Répássy Róbert - mindjárt vitatkozni fog ok vele a felszólalásomban később - azon az állásponton van, hogy egyik alapjog a másik alapjoggal korlátozható. Utána Pető Iván levonta a következtetést, és utána odacsapott engem is mellé, hogy a sajtószabadságot ő korlátozni akarja, és én is korlátozni akarom. Mondom: vitatkozni fogok majd Répássy Róberttel abban az ügyben, hogy egyáltalán az ő javaslata korlátozzae a véleménynyilvánítási szabadságot. Én úgy látom, nem ez a helyzet, de az én esetemben ez föl sem merül. Röviden arról van szó, hogy az Alk otmánybíróságnak - jeleztem is ezt a döntését - a 30/92es döntése kimondta, hogy a véleménynyilvánításnak, amely az összes - sajtószabadság és a többi - információs jog anyajoga, van egy objektív intézményi oldala. A válaszadás joga ezt igyekszik létrehoz ni.
