Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1738 A másik szélső pontja az ellenzéki véleménynek az volt - és ez sem dicséret , hogy a gyakorlatban minimális következményekkel járó törvényt fogadna el a parlament, ha ezt elfogadná, hiszen nagyon sok tekintetben, ha a jelenlegi gyakorlat módosulna a törvény szerint, aligalig alkalmazható törvény születne, ami nem nagyon tesz jót a törvények tekintélyének, és ilyen léptékű változtatásra, egy nagyon periferikus gyakorlatváltoztatásra nincs szükség. Maga az előterjesztő képviselő úr is itt részben elmondta, amit a bizottságban is elmondott, hogy állítólag az ellenzék ijedezne attól, hogy a sajtó túlságosan gyakran kerülne ennek a törvénynek a hatálya alá. Nem; éppen az a probléma, hogy olyasmire próbá lnak törvényt alkotni, ami a mai gyakorlat szerint, ha ezt a törvényt alkalmaznák ma, akkor is rendkívül ritkán kerülne alkalmazásra, de erről bővebben majd később. A szándék az - ezt az ellenzéki képviselők megfogalmazták a bizottságban is , hogy állandó an napirenden legyen valami olyan ügy, amit Pokol képviselő úr, illetve az előterjesztők körülbelül azonos állásponttal képviselnek, hogy tudniillik valami baj van a magyar sajtó szabadságával, túlságosan erőteljes a sajtószabadság, valamiféle korlátozó re ndelkezésekre van szükség. Hogy milyenekre, az az idők során alakítható. Ilyen légkört, ilyen helyzetet kell teremteni, hogy úgy érezzék a sajtó képviselői, illetve a nyilvánosság, mármint a magyar társadalom érezze úgy, hogy itt valamilyen súlyos helyzet van, amit kezelni kell. Az ellenzéki képviselők álláspontja szerint ez a ténymegállapítás, amiből kiindul a javaslat, egyszerűen nem áll. Érdemes elmondani, hogy az előterjesztő itt elhangzott előadása és a törvényjavaslat alapján is olyan látszat keletkez het talán azok számára, akik nem ismerik a részleteket, mintha a személyiségi jogok nem lennének ma védettek, mondjuk, a sajtó által nyilvánosságra hozott állításokkal, tényekkel, véleményekkel szemben, holott erőteljesen védettek ma a személyiségi jogok, tehát nincs szükség a személyiségi jogok további védelmére. Számos bírói ítélet, a bírói praxis is jelzi, hogy működnek azok a szabályok, amelyek a személyiségi jogokat védik; most hadd ne soroljam föl mindazokat a lehetőségeket, amelyek a sértettek vagy s értettnek vélt személyek rendelkezésére állnak. Praktikus ellenérvek is jócskán fölmerültek a bizottsági észrevételekben: például a színikritikák, a karikatúrák és mások, amelyek véleményt fogalmaznak meg, ezután bíróság elé kerülhetnek. Összefoglalva tehá t a kulturális bizottság kisebbsége szerint ez a törvényjavaslat fölösleges; rendkívül erőteljes eszközökhöz nyúl nagyon szerény várható eredmények érdekében, ugyanakkor rendkívül hátrányos célokat szolgál - feleslegesen. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra még nincsen lehetőség, majd ha elkezdtük a vitát, még csak a bizottsági vélemények ismertetésénél tartunk. Egy kicsit vissza kell lépnünk az időben, mert időközben megérkeztek az emberi jogi bizottság előadói, úgyhogy ezt a két bizottsági véleményt még meghallgatjuk, és utána megkezdődik az érdemi vita. Először megadom a szót Hargitai Jánosnak, utána pedig Kiss Gábornak. DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizott ság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság az előttünk lévő törvénymódosítási javaslatot támogatta, és nyilvánvalóan érzékelte azt - ami egyébként az indokolásból is teljesen világosa n kitűnik , hogy két alkotmányosan védett alapjog összeütközéséről van szó, amikor ezt a kérdéskört boncolgatjuk, illetve összeütközhet ez a két alkotmányosan védett alapjog. (15.10)
