Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1737 A bizottsági többség elutasította és abszurdnak találta azt a kisebbségi véleményt, amely a válaszadás jogának alkotmányellenességét hangoztatta. Ez a jog ugyanis egy sor bevet t nyugati demokráciában létezik, például Franciaországban már 1887ben bevezették, és ott azóta is a demokratikus közvélemény egyik garanciájának tekintik. Másrészt rámutatott a bizottsági többség arra is, hogy a válaszadás jogát a legnagyobb újságírószer vezet, a MÚOSZ etikai kódexe is tartalmazza. Éppen azért kell ezt a szabályozási szintet megváltoztatni és a válaszadás jogát a törvényi jogba átemelni, hogy a független bíróság, és ne a vitában álló egyik fél, az újságírók etikai bizottsága döntsön erről. Épp a válaszadás jogának törvényjavaslata óta kezdett megélénkülni ez az intézmény a hazai sajtóban, mert sokszor halott betű maradt az újságírói etikai kódexünknek ez a rendelkezése. Mindenesetre az, hogy má r ma is benne van az etikai kódexben ez a szabály, abszurddá teszi annak a hangoztatását, hogy ez szemben állna a demokratikus jogállammal. Az persze egy külön vizsgálatot követelne, hogy miért támadta a MÚOSZ elnöke az ő etikai kódexükből átemelést végreh ajtó törvényjavaslatot, de feltehetően itt a céhes érdekek adták a motivációt. A bizottsági többség támogatta a törvényjavaslatnak azt a részét is, amely a ma is létező közérdekű bírság kiszabását kötelezővé tenné azokban az esetekben, amikor a jogsértés a tömegmédiumok útján jött létre és súlyosabb jellegűnek minősíthető. A személyiségi jogok védelme ezzel a lépéssel a mainál fokozottabb garanciákkal lesz ellátva. Mindezeket figyelembe véve a bizottságunk támogatásáról biztosította Répássy Róbert és társai nak törvényjavaslatát, és biztosak vagyunk abban, hogy az egyéni jogok mellett a demokratikus közvélemény kialakulása is szélesebb alapra kerül a törvényjavaslat elfogadása után. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr . Áder János) : Most megadnám a szót Wiener Györgynek, aki a kisebbségi véleményt ismerteti, de ő nincs itt, tehát ez a vélemény most nem hangzik el. Hargitai János sincs itt, az emberi jogi bizottság előadója, mint ahogy az ebben a bizottságban megfogalmaz ódott kisebbségi véleményt ismertető Kiss Gábor sem; és Szentgyörgyvölgyi Péter sincs jelen, úgyhogy az az érdekes helyzet állt elő, hogy a kulturális bizottság részéről csak a kisebbségi véleményt fogjuk meghallgatni, Pető Iván alelnök úr tolmácsolásában. DR. PETŐ IVÁN , a kulturális és sajtóbizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Íme egy példája annak, hogyan lehetne a parlament létszámát csökkenteni: egyik bizottság kormánypár ti véleményével szemben áll a másik bizottság ellenzéki véleménye - közben kimarad egykét bizottság. A kulturális bizottságban a törvényjavaslattal szemben álló álláspont mint kisebbségi álláspont fölöslegesnek, ugyanakkor kártékonynak mondta ezt a javasl atot. A két szélső pont az ellenző véleményeknél a következő távolságok között feszül: Az egyik, a kiinduló álláspont az volt - és ebben az ellenzők persze azonos álláspontot képviseltek , hogy az, amit itt az előterjesztő nevében is elmondtak, hogy tudni illik a személyiségi jogok és a szabadságjogok olykor szembe kerülnek egymással, ebben az alapvető kérdésben nem helyes, nem szerencsés, sőt kimondottan káros, ha egy ilyen alkalmi Ptk.módosítással próbálnak képviselők igazságot, vagy úgymond, hierarchiát teremteni. Az előterjesztő képviselő úr ugyanúgy, mint itt, a bizottságban is elmondta azt, hogy van egy magánmegyőződése, miszerint a személyiségi jogok előrébb valóak, mint a szabadságjogok, de ő úgy érzi, hogy ebben a törvényjavaslatban ez nem jelenik meg. A bizottságban az előterjesztést ellenzők ezt nem fogadták el, és alkotmányos kétségeket is megfogalmaztak, ami egyébként úgy látszik, az előterjesztő részéről is létezik, hiszen eléggé szokatlan a parlament gyakorlatában, hogy maga az előterjesztő je lenti be, hogy bizonytalanság van alkotmányos kérdésekben.
