Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. POKOL BÉLA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
1736 bárki is kifogásolta volna eddig ennek a jogintézménynek a léte zését. Azért tartjuk fontosnak, hogy a sajtóban történt személyiségijogsértések esetére kötelező legyen közérdekű célra fordítható bírságot kiszabni, mert egyrészt a személyiségi jogok védelmét közérdeknek tekintjük, nem tekintjük a személyek magánügyének ezt a védelmet, másrészt minden rendelkezésünkre álló jogszabály és jogértelmezés kimondja, hogy a személyiségi jogok megsértésének legdurvább esete, amikor az a sajtó útján történik, hiszen az így kapott nyilvánosság a többszöröse a személyiségi jogok me gsértésének egyéb eseteinél. Tisztelt Országgyűlés! Mi, a törvényjavaslat előterjesztői, kezdeményezni fogjuk a köztársasági elnök úrnál azt, hogy ha a javaslatunkból törvény lesz, a kihirdetése előtt kérje annak előzetes alkotmánybírósági felülvizsgálatát . Szeretném leszögezni, ezt nem azért tesszük, mert nem hiszünk a javaslatunk alkotmányosságában, hanem azért, mert, mint ahogy elmondtam, az alkotmány látszólag nem állapít meg hierarchiát az egyes alkotmányos jogok között, így az alkotmány értelmezésére hivatott testület tud csak bennünket eligazítani ebben a kérdésben. De azt sem szeretnénk, hogy akár egyetlenegy napig is hatályban legyen egy olyan jogszabály, amelynek alkotmányosságát az érintettek megkérdőjelezik. Reméljük, hogy a köztársasági elnök úr egyetért majd a kérésünkkel, de ez az ő elvitathatatlan, kizárólagos jogköre. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy kifejtsem: meggyőződésünk, hogy a javaslatunk nem alkotmányos jogokat korlátoz, hanem alkotmányos jogokat véd, sőt a vélemény nyilvánítás szabadságát kiterjeszti arra is, akinek e törvény által nyílik meg a véleménynyilvánításhoz való joga. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy a vita e szakaszában nem kíván felszólalni, ezért most a bizottsági előadók felszólalására, valamint a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Először megadom a szót Pokol Bélának, az alkotmányügyi bizottság elnökének, a bizott ság előadójának. DR. POKOL BÉLA , az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a Répássy Róbert és képviselőtársai által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez a javaslat a polgári törvénykönyv mai sajtóhelyreigazítási intézményét kívánja kiegészíteni a válaszadás jogával. A többségi álláspont szerint a sajtószabads ágot és a véleménynyilvánítás szabadságát a mainál tágabb körben kell biztosítani. Ma ugyanis csak az tudja a véleményét a nagy nyilvánosság elé tárni, aki számára hozzá közel álló média létezik. Százezreket, milliókat azonban egyforma eséllyel nem tudják elérni a különböző társadalmi csoporthoz tartozók. Így, ha a médiumokhoz privilegizált hozzájutást élvező csoportok tagjai negatív véleményeket jelentetnek meg az emberek millióit elérő tömegmédiumokban, az felerősítve és egyoldalúan tudja befolyásolni a k özvéleményt. (15.00) Az Alkotmánybíróság a 30/1992es határozatában rámutatott arra, hogy a véleménynyilvánítási jognak és a sajtószabadságnak nemcsak alanyi oldala van, hanem egy objektív intézményi oldala is. Ez pedig azt jelenti, hogy csak akkor alkotmá nyos a tömegmédiumok működése, ha ez nem hozza létre szűk csoportok véleménymonopóliumát, hanem minden társadalmi rétegnek és csoportnak egyenlő esélyt biztosít a közvélemény formálásához. Répássy Róbertnek és társainak az előttünk fekvő törvényjavaslata e zt a célt is szolgálja az egyes egyén személyiségi jogainak védelmén keresztül.
