Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1735 Az alkotmány az 54. § (1) bekezdésében kimondja, hogy "a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani". Az 59. § (1) bekezdése azt mondja, hogy "a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog." A 61. § (1) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleményny ilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze". A 61. § (2) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát". Ezek tehát azok az alkotmányos rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslatunk v izsgálata során érintünk. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány látszólag nem tesz különbséget az alkotmányos jogok között, látszólag nem állít fel sorrendiséget, hierarchiát az egyes alkotmányos jogok vonatkozásában. Az alkotmányos jogokat az alkotmány úgy sorolja föl, hogy arra nem tesz utalást, mi van abban az esetben, ha ezek az alkotmányos jogok esetleg egymás rovására sérülhetnek. Belső meggyőződésünk, hogy a személyiségi jogok - azaz itt elsősorban az emberi méltóság, a becsület, a jó hírnév védelmére kell gondolni - védelme előbbrevaló, mint a véleménynyilvánításhoz való jog, illetőleg a sajtószabadság joga. Mint ahogy hangsúlyozom, ez a mi belső meggyőződésünk (Bauer Tamás: Bizony!) , és hogy ezt más szóval is kifejtsem, megítélésünk szerint a vélemény nyilvánítási jognak, illetve a sajtószabadságnak nem része a személyiségi jogok, az emberi méltóság, a jó hírnév jogellenes megsértése. Következtetésünk az, hogy a javaslatunk nem sértheti a véleménynyilvánítási szabadságot, mert annak nem része a javaslat unk által védeni kívánt alkotmányos jog vagy jogok megsértése. Szeretném tehát még egyszer leszögezni, hogy úgy hisszük, sem a sajtószabadság joga, sem a véleménynyilvánításhoz való jog nem tartalmazza a más alkotmányos jogok megsértéséhez való jogot. Egyé bként is úgy ítéljük meg, hogy alapszabály az alkotmányos jogok gyakorlása során, hogy minden alkotmányos jog csak addig terjed, amíg bele nem ütközik egy másik alkotmányos jogba. Az alkotmányos jogokat egymással harmóniában kell gyakorolni. Belső meggyőző désünket alátámasztják az általunk ismert rendes bírósági, tehát polgári bírósági, illetve alkotmánybírósági döntések is. Ezekből számunkra egyértelmű, hogy a véleménynyilvánítási szabadságnak létezik külső korlátja, és ez nem más, mint az emberi méltóság, a jó hírnév védelme, azaz a személyiségi jogok. Az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint belefér a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásába a sértő, meghökkentő vélemények terjesztése is. De soha nem állította az Alkotmánybíróság azt, hogy a vélemény ek jogsértőek, sőt alkotmányos jogokat sértőek is lehetnek. Aki erre az alkotmánybírósági döntésre hivatkozik, az tévesen értelmezi a testület szándékait. A javaslat bírálói szerintünk sokkal rosszabb véleménnyel vannak a sajtóról, mint mi magunk, a javasl at előterjesztői. Szerintünk nem általános gyakorlat az újságírói szakmában a személyiségi jogok durva megsértése. Ezért akik arra hivatkoznak, hogy a törvény elfogadása nyomán jelentős mértékben nőne meg a személyiségi perek száma, azok lesújtó véleményt mondanak a sajtóról. Ahogy mondtam, mi ezt nem osztjuk. Nagyon szomorú, hogy az ellenzéki pártok mellett ezen az állásponton van az MÚOSZ elnöksége is és a Nyilvánosság Klub is. Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos azt kiemelnem, hogy az általunk bevezetni kí vánt válaszadási jog nem jelenti általában a válasz közlésének kötelezettségét, csak a személyiségi jogot megsértő vélemény vagy értékelés esetén van jogi lehetőség a válasz közlésére, annak kikényszerítésére. Tehát szűkítjük a javaslatunkat azzal, hogy cs ak a személyiségi jogokat sértő vélemény vagy értékelés esetén nyílik meg a válaszadás joga, és nem általánosságban kötelesek közölni a választ a szerkesztőségek. A közérdekű célra fordítható bírság intézményével kapcsolatban el szeretném mondani, hogy ez az intézmény ma is létezik a polgári jogban. Lehet, hogy elavult, lehet, hogy sokan nem értenek egyet ezzel az intézménnyel, de ez egy létező intézmény, és nem tudunk arról, hogy alkotmányosan
