Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak

2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):

1719 külföldieket előállítani, ezt követően tudja majd csak az Idt.ben számára biztosított idegenrendészeti

intézkedéseket foganatosítani. U

gyanígy gondnak látjuk azt a dolgot is, hogy ha a határátlépőket a rendőrség fogja el, ott nem

lesz mód a toloncegyezmények alapján történő visszaadásukra, csak akkor, ha a határőrség az

államhatárhoz kapcsolódó szabálysértések esetében hatósági jogkört fo

g kapni. Egyébként a két

szervezetnél előfordulhat az is, hogy ha a rendőrség által történik egy elfogás, mire ez átpörög,

addigra az illetőt a másik szervezet az országból kitoloncolhatja. Rövid egy perc lévén hátra, meg szeretnék fogalmazni még jó pár ké

rdést, ami a menekültüggyel

van összefüggésben. Úgy gondolom, ezeknek a kérdéseknek a során tudnánk egésszé tenni a

törvényt. Kevés információnk van arról, hogy mi a tényleges statisztikai helyzet a Magyarországon

élő külföldiekkel kapcsolatban a prostitúc

ió, a gazdasági bűncselekmények tekintetében, nincs

információnk arról, hogy mekkorák a tényleges eljárási költségek; a munkaügyi felügyelőség; az

APEH mennyi pénzt költ a külföldiek ellenőrzésére, és lehetne folytatni a sort. Befejező mondatként azt szere

tném mondani, hogy több helyütt, így a családegyesítésekkel, az

ideiglenes védelem kérdésével kapcsolatban, melyek a Met.et érintik, a biztonságos harmadik

ország fogalmával kapcsolatban, a repülőtéri eljárással kapcsolatban több módosító indítványt

készü

lünk még ezen a héten benyújtani.

(Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Kérem, hogy ezek bizottsági vitáján beszéljük meg azt, hogy mivel lehet ténylegesen jobbá tenni a

törvényeket, és ezeket közösen működtessük majd később. Köszönö

m. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János)

: A képviselő úr neve megjelent a kétperces hozzászólás kérők sorában is. Remélem, hogy ez nem

azonnali hozzászólást jelez.

(Pozsgai Balázs: Az még megelőzte ezt a hozzászólást.) Akkor jó, kérem

törölni ezt; kicsit furcsa l

ett volna. Megadom az előre írásban jelentkezettek sorrendje szerint Kelemen András képviselő úrnak a

szót; utána következik majd Bauer Tamás. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjé

k meg nekem, hogy elsősorban a határokkal megosztott nemzet szempontjából kíséreljem meg áttekinteni az előttünk

fekvő törvényjavaslatokat, annál is inkább, mert küszöbön áll az úgynevezett státustörvény kérdése a

közeljövőben. Ezt azért is érzem fontosnak

, mert a tervezetekben nem szerepel sehol sem a nemzettagsági

igazolvánnyal rendelkező magyar, aki tehát nem magyar állampolgár. Ezt teljesen értem ugyan, hogy

egy, még meg nem hozott törvényre hatályossá váló törvényszöveg nehezen vonatkoztatható, de ha

v

alahol, akkor ennél a törvénycsomagnál tekintetbe kell venni, hogy a szomszédos államokban élő

magyarokról szóló törvényjavaslat, mely már megérkezett a képviselőkhöz, így a

Belügyminisztérium előtt is jól ismert és átvitatott, milyen módon érinti a hozzán

k külföldről

érkezőkre vonatkozó jelen törvénycsomagot. Jó példa erre az állampolgársági törvény 4. §ának módosítása, mely kedvezményeket ad a

honosításnál azoknak a legalább öt éve folyamatosan Magyarország területén élő személyeknek, akik

az ország terü

letén születtek, avagy kiskorúságuk idején kerültek országunkba, avagy egyszerűen

hontalanok. Vajon nem kellenee felvenni a kedvezményezettek közé olyanokat is, akiket nem

véletlenszerűen sodort ide a sorsuk, hanem egyszerűen magyarok, nemzetünk tagjai? (

13.40) A nem itthon élő magyarok számára furcsának tűnik majd az állampolgársági törvénynek az a

fajta szabályozása, amely szerint a leszármazás elve alapján adott esetben még olyan külföldit is

magyar állampolgárnak kell tekinteni, akit esetleg már semmi

sem köt az országhoz, a nyelvünket