Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1715 A jövőben a Magyarországon szabálysértést elkövető külföldiek, ha nem fizetik meg a kiszabott bírságot, kétéves időtartamra kitilthatóak lennének az országból. Újdonság lenne az úgynevezett felelősségi szabályok kiterjesztése, vagyis az ill egálisan érkező külföldieket szállító vállalatok mindegyike saját költségén lenne kénytelen visszaszállítani az általa Magyarországra hozott személyeket. Új típusú bírságok fenyegetnék azokat is, akik a feketegazdaságban munkát adnak az illegálisan itttar tózkodó személyeknek. A menedékjogról szóló törvény módosításával egyszerűbbé és gyorsabbá válhat azon személyek kiutasítása, akiknek menekült- vagy menedékeskérelmét a hatóságok elutasították. Módosulna a határőrizeti törvény is. A változások döntően az u niós tagságunk utáni időszakra vonatkozóan rögzítenék az Unió külső határai és a belső, tagállamok közötti határok közötti különbségeket. Ezek a módosítások értelemszerűen csak csatlakozásunk idején lépnek életbe. A magyar állampolgárságról szóló törvény m ódosítása értelmében a határon túli magyarok a jövőben könnyebben szerezhetik meg az állampolgárságot. A hatályos törvény szerint erre a külföldön élő személynek nincs lehetősége, míg a javaslat felhatalmazná a köztársasági elnököt, hogy méltányosságból ké relemre a szokásos feltételektől eltekintsen. A közelmúltban történt visszaélések miatt került bele a törvényjavaslatba a csalárd módon megszerzett magyar állampolgárság visszavonhatósága. Tisztelt Ház! Míg az Unión kívüliek munkavállalását az Európai Unió országaiban szinte lehetetlenné teszik, addig a vállalkozói tevékenység gyakorlása szabad és csak a viszonosság korlátozásába ütközik. Magyarország is szabaddá tette az 1998. évi LXXII. törvényben a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedését. E törvény hivatkozási alapja a Brüsszelben 1991. december 16án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodás 44. cikkében a Magyar Köztársaság által vállalt azon kötelezettsége volt, mely szerint Magyarország az átme neti időszak végéig biztosítja az Európai Közösséghez tartozó állampolgárok számára az önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedés tekintetében a nemzeti elbánást. Ezt a lehetőséget nagyrészt nem az uniós tagállamok vállalkozói, hanem bizony k ínai és török kereskedők használták ki, és nagy számban alapítottak betéti társaságokat vagy vásároltak korlátolt felelősségű társaságokat. Véleményem szerint ezen a területen változatlanul joghézag van, bizonyíték erre a külföldiek tulajdonában lévő fanto mvállalatok sokasága. Míg az uniós országokból nagyon rövid idő alatt eltávolítják a közterheket nem fizető álvállalkozókat, nálunk hosszú évekig itt élhetnek a gyakorlatban nem is működő vállalkozások tulajdonosai. Ezek az álvállalkozók gyakorlatilag a fe ketegazdaságból, a közterhek elkerüléséből jutnak jövedelemhez, éppen a hazai vállalkozók rovására. Véleményem szerint az uniós tagállamok csakis akkor láthatják biztonságban legális gazdaságukat, ha a határőrizeti, az idegenrendészeti és menekültügyi törv ények mellett Magyarország a cégnyilvántartás és a közterhertartozásnyilvántartás területén is felzárkózik az uniós gyakorlathoz. Szót kell ejtenem egy emberi jogi problémáról is. 1948 és 1981 között mintegy 1700 személyt fosztottak meg vagyonuktól és mag yar állampolgárságuktól a Rákosi- és Kádárdiktatúra utasításait kiszolgáló bíróságok. Ezeket a határozatokat a korabeli hivatalos közlönyök is közzétették, annak ellenére, hogy Magyarország formálisan aláírta az ENSZnek az általános emberi jogokra vonatk ozó nyilatkozatát, amelynek a 15. és 17. §ai egyértelműen tiltották az állampolgárságtól történő megfosztást. Hozzá kell tennem, nemcsak Magyarország tekintette papírosnak az általa is aláírt ENSZdokumentumot, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának az állan dó tagja, a Szovjetunió is. Elég, ha csak a Nobeldíjas író, Alekszander Szolzsenyicin szovjet állampolgárságától történő megfosztására és kiutasítására gondolunk. Tisztelt Ház! 1990ben egyértelművé vált, hogy Magyarország nem léphet be a civilizált orszá gok sorába, ha törvényhozása nem nyilvánítja semmissé az alapvető emberi jogokba ütköző határozatait. Az akkori, 1990es tapasztalatlan törvényhozás hitelt adott a régi apparátus
