Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
1716 magyarázkodásának, és nem semmissé nyilvánította az állampolgárságtól megfosz tó határozatokat, hanem csupán hatálytalanította 1990. július 31étől. (13.20) Akiket tehát 1948ban jogellenesen megfosztottak magyar állampolgárságuktól, azok legalább 1990ig, de ma is külföldieknek számítanak. A volt nómenklatúra hivatalnokai két legye t ütöttek egy csapásra utólag is, egészen a hatályvesztésig: legitimálták az általános emberi jogokat sértő intézkedéseiket, emellett meggátolták a még élő néhány száz egy részének a hazatelepedését is, elsősorban azokból az országokból, amelyek törvényei tiltják az utólag megszerzett második állampolgárságot. Most mód lenne az elkövetett törvénytelenségek orvoslására, oly módon, hogy az állampolgárságuktól akkor megfosztottak kinyilváníthatnák, hogy véleményük szerint semmis az őket állampolgárságuktól meg fosztott jogszabály, ezt a nyilatkoztatot a köztársasági elnök tudomásul venné, és ezáltal automatikusan folyamatossá válna a jogaikban sértettek állampolgársága. Nem szabadna, még formailag sem, legitimálnunk azokat az emberi jogokat sértő ítéleteket, ame lyek még az akkori kormányok által aláírt nemzetközi egyezményekkel is ütköztek. Egyébként ebben az ügyben több alkalommal váltottam levelet az Igazságügyi Minisztérium hivatalnokaival, illetve a belügyi tárcával, de eddig rendre bizony különféle akadályok ba ütközött a megoldásnak a kimenetele, és valóban itt is nemcsak jogot kellene szolgáltatnunk, de igazságot is. Tisztelt Ház! A négy törvényjavaslat általános vitára történő bocsátását helyeslem, Horváth Balázs képviselőtársam is részletesen indokolta ezt a vezérszónoklatában, és fogja ezt majd tenni Kelemen András képviselőtársam a továbbiakban. Különös tekintettel az állampolgárságuktól önkényesen megfosztottak jogorvoslatát szolgáló módosító indítványom figyelembevételével, ezeket elfogadásra ajánlom. K öszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pozsgai Balázs úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Főig azgató Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Előbb a reagálással kezdeném, hiszen Lezsák képviselő úr azt éreztette, hogy az ellenzéki oldalról mintha szembemennénk a törvénnyel. Én a Szocialista Párt részéről semmiféle pálfordulásról beszá molni egyelőre még nem tudok, viszont egy törvénynek a teljes elfogadásához az kell, hogy majd együtt látva a módosító indítványokat, azokat megtárgyalva, elfogadásuk után lehet egy végleges álláspontot kialakítani. Hiszen van egy olyan kormánypárti taktik a, hogy benyújtok például az üzletrésztörvényhez egy módosító csomagot, és az teljesen felülír általános és részletes vitákat, és a végszakaszban változik meg, amikor arra már senki nem figyel. Ennyit az egyik oldali megközelítésről. A másik, amire visszar eagálnék, majd később beszélek róla pár gondolatot, ez az, ami a gazdasági bűnözéssel van összefüggésben a külföldiek részéről. Sajnos, igazából nem is tudjuk, hogy milyen mértékű ez ma Magyarországon, csak halvány elképzeléseink vannak, hogy akár nemzetis égi magyarjaink, akár távoli országokból idejöttek, akik kaptak a cégbíróság által működési engedélyt, több esetben devizahatósági jogszabályok megsértésével, itt tevékenykednek, majd később tb, adó- és egyéb foglalkoztatási csalásokat követnek el. De azé rt visszatérnék a törvénytervezetre, arra a négy törvényre, amelyek címét nem kívánom megismételni, és amelyek együttes vitájáról van szó. Szélesen kiterítettem a papírjaimat is, hiszen ahány törvény, annyiféle kezdeményezés ezekben a témákban. Azt meg sze retném erősíteni, hogy a Szocialista Párt a jogharmonizációt nem kívánja gátolni, a feszült politikai viszonyok ellenére sem, az európai uniós csatlakozást szolgáló jogszabályokat alapvetően támogattuk eddig is, és támogatni is kívánjuk. De azt a jogot ne vitassák el tőlünk, hogy
