Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1709 v édelemre, a konzuli szolgálat ellátására vonatkozóan alapvetően az államigazgatás szabályait kell alkalmazni. Pontosan tudjuk azt, hogy itt nagyon speciális helyzetről van szó, klasszikus értelemben nyilván nehéz ezt megvalósítani, hiszen külföldön működik a konzul, külföldön lehet problémája a magyar állampolgárnak, ha e törvényt kell alkalmazni, és ez megnehezíti a helyzetet. Általában az államigazgatási eljárásban a jogorvoslat, egy határozattal szembeni jogorvoslat az klasszikusan, amivel élhet az állam polgár. A konzuli szolgálattal kapcsolatban a gyakorlati problémát leginkább az jelentheti, ha a konzul nem lép fel kellő időben, nem lép fel kellő hatékonysággal az állampolgár védelme érdekében. A törvényjavaslat és a rendeletek is általában kijelentő mó dot használnak a konzuli tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségekről - már amelyek a konzult terhelik a jogszabály erejénél fogva , és azt pontosan tudjuk, hogy a jogban egy rendkívül szigorú megfogalmazásnak számít a kijelentő mód. Mégis nehezen tudom elképzelni, hogy ha valamilyen problémája van egy magyar állampolgárnak külföldön, és mondjuk, a konzul nem lép fel kellően, a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően az érdekében, akkor mit tehet az állampolgár. Erre vonatkozóan, tehát a jogorvoslatra vo natkozóan, a konzul kötelezettségeinek elmulasztása esetére én semmilyen érdemi rendelkezést sem a törvényjavaslatban, sem a rendeletben nem találtam. Természetesen pontosan tudom azt, hogy a Magyar Köztársaság konzulátusain működő konzulok és munkatársaik alapvetően nagyon színvonalasan látják el a tevékenységüket, nem szeretném semmiképpen sem azt a látszatot kelteni, hogy alapvetően bírálom az ő munkájukat. Viszont azt pontosan tudhatjuk mindannyian, hogy ha egy külföldön lévő magyar állampolgár kiszolgá ltatott helyzetbe kerül, akkor bizony egyetlenegy alkalom, egyetlenegy probléma is számára rendkívül hátrányos lehet. Éppen ezért úgy gondolom, hogy érdemes lenne megfontolni további garanciák rögzítését a jogszabályban, mert ez ott adott pillanatban, külf öldön a magyar állampolgár számára nagyon fontos lehet. Végezetül még egy javaslatot szeretnék a külügyminiszter úr felé megfogalmazni. A törvényjavaslatban is benne van, és a külügyminiszter úr is említette, hogy a hatálybalépés egy négy hónapos csúszássa l fog történni a törvényjavaslat elfogadásához képest, és azt is említette, hogy így elegendő idő mutatkozik a felkészülésre. Talán érdemes lenne megfontolni, hogy azoknál a magyar állampolgároknál, akik ezután fognak útlevelet kapni, esetleg az útlevél me llé kaphatnának egy cím- és telefonjegyzéket az azokban az országokban működő magyar konzulátusokról, amelyeket igénybe vehetnek. Hiszen általában, ha valaki külföldre utazik, gyakran elmulasztja azt, hogy ilyen módon is felkészüljön az utazásra, és amikor külföldön bajba kerül, akkor bizony nagyon jól jöhet, hogy ha ismeri a külföldi címeket és telefonszámokat, amelyeket igénybe vehet, esetlegesen a jogszabályi hátterét is. Gondolom, hogy ennek a költségeit részben meg lehetne osztani az utazási irodák, az önkormányzati okmányirodák és a Külügyminisztérium között; talán nem jelentene olyan tételt, ami teljesíthetetlen lenne, úgy gondolom ugyanakkor, hogy az állampolgárok számára nagyon hasznos és praktikus segítséget nyújthatna. Mindezek mellett a törvényja vaslatot mi jónak tartjuk, és - ha lehet - a módosításokkal együtt szívesen támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) (12.50) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Kelemen András úrnak, az MDF képviselőcsoportja n evében felszólaló képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Úr! Egyik előttem szóló képviselőtársam szavait árnyalva, én úgy láttam, hogy ha az ember régi okmányokat forgat, a kettős monarchia idejéből valókat, akkor gyakran találkozik azzal, hogy külföldön - és ez elsősorban Romániát jelentette, ahol már találkoztam ezzel a panasszal - a magyar munkavállalók és üzleti ügyekben
