Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1700 és nyújt tájékoztatást az állampolgárok alapvető jogait és érd ekeit érintő viszonyokról más országokban. Ha a magyar állampolgárt külföldön olyan szerencsétlenség éri, amelynek következtében a hazatéréshez szükséges okmányokat vagy anyagi eszközöket elveszti, vagy a hazatérés más feltétele hiányzik, a konzuli szolgál at a magyar állampolgárság és a személyi adatok igazolását követően részére segítséget, támogatást, tanácsot nyújt abból a célból, hogy mielőbbi hazatérését elősegítse. Ha a konzuli szolgálat arról szerez tudomást, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett, vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetve súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, a törvényjavaslat értelmében haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett számára megfelelő egészségügy i ellátást biztosítanake, valamint ellátja őt a jogérvényesítés leglényegesebb feltételeire vonatkozó felvilágosítással. A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető eseményről a konzuli szolgálat minden lehetséges eszköz ú tján tájékoztatja a fogadó országban tartózkodó magyar állampolgárokat a helyzetről, és felkéri őket a folyamatos kapcsolattartásra. Kezdeményezi az evakuálásra vonatkozó döntés meghozatalát, és közreműködik annak végrehajtásában. Ha a konzuli szolgálat bá rmilyen forrásból magyar állampolgár fogva tartásáról szerez tudomást, haladéktalanul kapcsolatba lép a fogva tartottal, és ha ő ezt igényli, ellátja tanáccsal, támogatja, vagy fellép érdekében a hatóságnál. A konzuli szolgálat folyamatosan figyelemmel kís éri a fogva tartás körülményeit, valamint az eljárásban a nemzetközi jogi szabályok, mindenekelőtt az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását. A magyar állampolgár külföldön történt elhalálozása esetén a konzuli tisztviselő beszerzi a sz ükséges hivatalos iratokat, segíti a temetés vagy halottszállítás megszervezését, megteszi az elhunyt után maradt, gondozásra szoruló kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképességében korlátozott személy ellátásához és az elhunyt után külföldön maradt hagyaték biztosításához szükséges halaszthatatlan intézkedéseket, vagy ilyen intézkedések megtételét kezdeményezi. A törvényjavaslat figyelemmel van arra, hogy a kiskorúak vagy a cselekvőképességükben korlátozott személyek konzuli védelme során tekintetbe kell ven ni, hogy helyzetük megítélésére, ügyeik önálló vitelére, illetve érdekeik védelmére koruknál vagy állapotuknál fogva kevésbé képesek. Ezt a hiányt a konzuli szolgálat tevékeny közreműködésével pótolja. A távol lévő magyar állampolgár érdekeinek védelmében a törvényjavaslat biztosítja a konzuli tisztviselőnek azt a jogot, hogy a jogosult érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérje a fogadó állam hatóságaitól. A törvényjavaslat szabályozza a konzul egyes közjegyzői feladatait, a konzuli okirat kiállítá sát és a tanúsítvány készítését. A törvényjavaslat megerősíti a közjegyzőkről szóló törvény gyakorlatban bevált szabályát, hogy a konzuli tisztviselő okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál a közjegyzői törvény szabályai szerint jár el. A törvén yjavaslat a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel összhangban szabályozza a külföldi közokiratnak a magyarországi felhasználás céljából történő felülhitelesítését. A törvény a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően rendelkezik arról is, hogy ha nemze tközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön felhasználásra kerülő magyar közokiratok felülhitelesítését a Külügyminisztérium végzi. A törvényjavaslat adatvédelemmel és adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezései, összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, azt tartják szem előtt, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezhet. Ettől való eltérést csak azokban az esetekben enged meg, amikor a magyar állampolgár nem képes a személyes adato kkal való rendelkezés jogát gyakorolni, illetve amikor az a magyar állam büntető igénye érvényesítése elősegítésének érdekében szükséges.
