Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IMRE ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1467 programunk célkijelölése szerint szoros összefüggésben van a tulajdonviszonyok változásának lehetőségével. Ma már töb b intézmény külső vállalkozóval kötött szerződés alapján egyes részlegeit funkcionálisan privatizálta, így biztosítva a hiányzó forrásokat az eszközök pótlására és fejlesztésére. Az önkormányzati törvény ezt lehetővé teszi, a finanszírozási jogszabályok vi szont csak többszörös áttétellel. Nem meglepő, hogy a szabályozás kétértelműségét kihasználva számos intézményben a biztosítói forrásokon is túlmenően, jelentős extraprofitra tett szert a külső szolgáltató, ezzel is hozzájárulva a kórházak eladósodásához. Sürgetően indokolt tehát, hogy ezen a területen átlátható és kiszámítható viszonyokat teremtsünk. A törvény 2. §a lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok az egészségügyi ellátási kötelezettségüket vállalkozással kötött szerződés útján teljesítsék, de egybe n kötelezően elő is írja azok fenntartási felelősségét. A javasolt törvényi szabályok és végrehajtási rendeletek megakadályozzák az úgynevezett vadprivatizációt, de egyben lehetőséget biztosítanak fenntartói garancia mellett új működtetési formák elindítás ához. A törvényjavaslat jövő év január 1jével hatályon kívül helyezi az 1996ban elfogadott egészségügyi ellátási kötelezettségről, a területi finanszírozási normatívákról szóló, utóbb "ágylábtörvényként" elhíresült és 199798ban komoly társadalmi és sza kmai ellenállást kiváltó törvényt. (10.20) Az akkori kormányzat mintegy 10 milliárd forint megtakarításának reményében közel 10 ezer kórházi ágy megszüntetését irányozta elő 1997re, és 1999re újabb 2 ezerét. Ma már tudjuk, hogy a pénzmegtakarításból semm i sem lett, és a megszüntetés - főleg a fővárosban - csak részleges, olykor névleges volt. A törvényjavaslat azzal, hogy az idei év elején érvényes szerződésben lekötött kapacitás mértékén határozza meg az önkormányzatok szakellátási kötelezettségterjedelm ét, eleget tesz mind az alkotmányossági szempontoknak, mind a társadalombiztosítási törvényben foglalt jogoknak. A javaslatban a rögzített kórházi fekvő- és járóbetegkapacitások garanciális finanszírozási kötelezettsége jelenik meg, míg az efölötti kapaci tások befogadását az OEP mérlegelési körébe utalja. A jelenlegi, normatív módon befogadott kapacitásokat kötelezően ellátandó körnek tekintve kormányrendeletben határozza meg a lekötött kapacitások módosításának, illetve új kapacitások befogadásának részle tes eljárási szabályait. Az egészségügyi ellátórendszerbe új szolgáltató, illetve többletkapacitás csak indokolt esetben, szigorú feltételek teljesítése esetén kerülhet. A normatíva feletti szolgáltatás finanszírozását mindenekelőtt költséghatékonyabb műkö dés esetén vállalhatja a biztosító. Ilyen eseti döntés lehetősége fennáll akkor is, ha az igényelt többletszolgáltatás területi egyenlőtlenséget szüntet meg vagy mérsékel. Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az országban a kedvezőtlen starthelyzet, az évi 10 százalékos fejlesztési felső határ miatt igen jelentős területi különbségek alakultak ki a vidék hátrányára a járóbetegóraszámokban. Éppen a költségesebb kórházi ellátás kiváltása, a népegészségügyi szempontok miatt mérlegelendőnek tartjuk, hogy itt a törvényi szabályozás normatívabb legyen. A fekvő- és járóbetegkapacitások átcsoportosításának igénye a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő szolgáltatók jelentősebb szerepvállalása miatt fog vélhetően megjelenni. Célszerűnek látszik itt i s több szerződéses elemet nem kormányrendeletben, hanem a törvény normaszövegében szabályozni. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 6. §a több helyen módosítja az ÁNTSZről szóló törvényt, amelyből én elsősorban a lakossági célzott szűrővizsgálato k szervezését emelném ki. Ezzel szoros kapcsolat jöhet létre az ÁNTSZ és a népbetegségek megelőzéséért egyébként is legtöbbet tenni tudó háziorvosok között. Itt szeretném még megemlíteni és egyben támogató figyelmükbe ajánlani a népegészségügyi offenzíva j egyében született "Az egészséges nemzetért" című programot, amely nem nélkülözheti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megerősítését.