Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
122 adókedvezmény formájában beépített a költségvetésbe, hiszen tudjuk, hogy ez összesen 82 milliárd, de nem biztos, hogy ennek is lesz gazdája. A miniszter úr milyen 600 milliárdot emlegetett a bevezető beszédében? Örülnék, ha legalább u tólag tájékoztatást adna erről. Az idei költségvetésben családi pótlékkal, mindenféle anyasági támogatással, adókedvezménnyel együtt a családokra fordított bruttó összeg 360 milliárd forint. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ott fejezzem be ezt a gondolatmenetet, ahol azt Ferge Zsuzsa is tette. A szakadék nemcsak a társadalmon belül, a családok között nő drámai mértékben - a Fideszkormány családtámogatásának jóvoltából , hanem Ferge Zsuzsával együtt azt gondolom, hogy a szakadék a szavak és a valóság között is nő. (Dr. Vitányi István: '94'98!) Ez a jelentés kitűnő példa erre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra kö vetkezik Gémesi György képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónoka; őt követi majd Bognár László képviselő úr. Öné a szó. DR. GÉMESI GYÖRGY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindig nagyon örülök, amikor a Szabad Demokraták Szövetsége felszólalója után következem, mert annyi témát ad, amire 15 percben nem is lehet reagálni. Az előző felszólalás kapcsán most is annyi mindenre kellene válaszolni, hogy teljes mértékben más irányba vinné ennek a z anyagnak a tárgyalását, amely előttünk fekszik. Ezt egyébként tájékoztatásnak veszem, mint ahogy egyébként tájékoztatás is a jelenlegi helyzetről, és aminek az eredményeképpen meggyőződésem szerint ki lehet jelölni újabb és újabb célokat azon a területen , amely iránt mindannyian felelősséget érzünk. Nem állítom, hogy az ellenzéki képviselőtársak nem éreznek őszinte aggodalmat az ifjúság helyzete kapcsán, és hogy nem őszinte aggodalommal mondták el a gondolataikat, de azt gondolom, ez a helyzet, ami most v an, egy folyamat eredménye. Egy olyan folyamat eredménye, amely nemcsak a rendszerváltásig, hanem annál sokkal korábbra nyúlik vissza, és azt gondolom, amelynek a megoldását, a kezelését, ha ezt így lehet mondani, talán nemzeti ügyként kellene megfogalmazn i. Ebben a kérdésben, amely a magyar ifjúság, a következő generáció helyzetbe kerülését jelenti, mindannyiunk számára felelősen kellene gondolatokat megfogalmazni, és nem olyan pártpolitikai szempontokat emlí teni, amilyenek elhangzottak. Keresni kellene azokat a pontokat, amelyek kapcsán ha kicsit maguk mögé néznének azok az ellenzéki felszólalók, akik felszólaltak, talán rájönnének, hogy igen hamis, adott esetben az ő területükön, az ő munkájuk által elhanyag olt kérdésekért teszik felelőssé a jelenlegi előterjesztést. Tehát magam ezt nagyon fontos, nagyon bőséges anyagnak tartom. Természetesen vannak hiányosságai, mint minden anyagnak, hiszen az sem volt hagyomány, hogy ez a parlament elé került. Először kerül a parlament elé egy ilyen bőséges tájékoztató, nagyon sok információt adó anyag. Meggyőződésem, hogy a mostani parlamenti vita lehetővé teszi majd azt, hogy szeptemberben a következő évi jelentés, adott esetben a 2000. évi jelentés ezeket a hiányosságokat is magába foglalja, és még jobb jelentést kapjunk, amellyel kapcsolatban mi is mindenképpen ki tudjuk jelölni azokat a célokat, azokat a feladatokat, ami meggyőződésem szerint ennek a jelentésnek a legfontosabb értelme. Talán még reakció az előző gondolat okra: én magam nyolcgyermekes család hatodik gyermeke vagyok, tisztelt képviselőtársam, '56ban születtem, tehát nem azokban az időkben, amikor, mondjuk, családi pótlék, családi támogatási rendszerek voltak. Nyilván képviselőtársam tudja ezt. Nagy becsület tel és egészségben tudtunk felnevelkedni, édesanyám és édesapám szorgalmas
