Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 28 (175. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR (MSZP):
7490 Az új sporttörvényhez kapcsolódó hozzászólásomat és módosító indítványai mat ebben a szellemben tárom önök elé. Miniszter úr sok szelet kifoghatott volna a vitorlából, ha nem csak száz paragrafussal áll elénk, teljesítménye sok is és kevés is egyszerre. Sok abban a tekintetben, hogy pereg a szó, ömlik a paragrafus. Sajnos, ninc s a kezünkben a tárca másfél éves vagy legalább Sydneyre vonatkozó hiteles beszámolója, úgyszintén nincs világos fejlesztési stratégia, reformösszeállítás sem. Nem készült igényes elemzés sem a hazai, sem a nemzetközi sport alakulásáról, trendjeiről, kitö rési pontjairól vagy lehetséges alternatíváiról. Nem kaptunk meggyőző munkaprogramot a normaszövegek háttereként. Még azt sem tudni, hogy mi teljesült és mi nem a sport kormányprogramból. Semmi sem szemlélteti, hogy a testkultúrát támogató szakmai, ágazatk özi, oktatási, makrogazdasági, költségvetési, közigazgatási területek helyzete milyen, és miként fog változni a törvény után és annak nyomán. Egymondatos értékelésem: látni a sportbeli törvényesség helyzetét; mindez burkoltan sem található meg a törvénykez ési láz mellett, mögött. A törvényjavaslat kissé túlburjánzott 70 oldalon, de akár 1520 paragrafusban is megoldhatóak lennének a problémák. Deutsch miniszter úr beterjesztése ezért olyan, mint a mesebeli lány ajándéka a királynak: hozott is, meg nem is va lamit. Ráadásul az állam legerősebb fegyvere a jog, a törvényi rendszabály tolakodóan kerül előtérbe. Ez elsősorban büntetést, bizalmatlanságot, fenyegető beavatkozást és megszorítást hozna. Tényleg erre volna szükség? Aligha. Hasonlóképpen, amikor kérdezi a csontsovány tornász, hogy mi lesz az ebéd - szárazgőz, hangzik a felelet. Egy másik példában olimpikon méltatlankodik, hogy odakint több magas sportvezér megosztotta velük az idejét és az örömét. Aztán a
