Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 27 (174. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
7435 vagyonnyilatkozatokat soha senki nem bonthatja ki. Vajon hiszik is ezt vagy csak mondják? A valóságban mindez közönséges szemfényveszté s, és egyetlen célja, hogy ne derüljön fény arra, mi is van Torgyán József titkos vagyonnyilatkozatában. A hatályos törvény 1997ben született összeférhetetlenségi törvényként. A szocialistaszabad demokrata koalíció hozta, két évig tartó kemény harcban; a kétharmadhoz még néhány eltévedt kisgazda szavazatra is szükség volt. A törvény arra keresett megoldást, hogy rajta lehessen kapni az olyan képviselőt, aki megbízatásával összeegyeztethetetlen jövedelmekre tesz szert. Kimondta - mint ahogy kimondta azt a korábbi, '90es törvény is , hogy a képviselőnek a ciklus elején és végén vagyonnyilatkozatot kell benyújtania, amelynek legfontosabb elemei, az ingatlan, autó, műkincstulajdonra vonatkozó adatok nyilvánosak, de a házastárs, a családtagok adatai, valami nt az ingatlanok helyére vonatkozó adatok lezárt borítékban maradnak. A lezárt borítékokat a mentelmi bizottság sorsolással kiválasztott tagjai akkor bonthatják fel, ha valamelyik képviselővel szemben bárki kezdeményez egy olyan eljárást, amelyben tisztázn i akarják, hogy vannake az illetőnek összeférhetetlen jövedelmei, felmerüle a jogtalan vagyongyarapodás esélye. A hatályos törvény tehát tiszteletben tartja a képviselő magánszféráját, de korlátozza is azt, és módot kínál a kétes helyzetek tisztázására. Amikor Torgyán József miniszter úr építkezése nyilvánosságra került, és ő maga mondta azt, hogy az a vagyonnyilatkozat, amelyet ő benyújtott, nem tartalmazza a vagyonára vonatkozó valós adatokat, mert nem akart a betörőknek segíteni, akkor bizony a hatályo s törvény alapján le lehetett és le kellett volna folytatni a tisztázó eljárást, amelyben kiderült volna, hogy Torgyán miniszter úr meglévő vagyona
