Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 27 (174. szám) - Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
7396 kellene gondoskodnia, hogyan kárpótolják a törvénytelenül elítélteket vagy azok legközelebbi hozzátartozóit. Visszatekintve a korábbi semmisségi törvényekre, az előző három ilyen t örvényben elkülönült egymástól a semmisség megállapítása és az akkori politikai elítéltek szenvedéseit enyhíteni szándékozó kárpótlási törvények sorozata. A javaslat elutasítói hivatkozhatnak arra, hogy a korábbi semmisségi törvények sem tudtak ugyanazon t örvény keretein belül intézkedni a kárpótlásról, ehhez az intézkedéshez újabb törvényeket kellett megalkotni. Ugyanakkor érthető a javaslattévő aggodalma, az, hogy ez a törvény nem tesz mást, csak annyit, hogy deklarálja azt, amit már amúgy is mindenki tud : bevallja, hogy állampolgárok ezreit törvénytelenül ítéltek halálra vagy súlyos börtönbüntetésre különleges eljárások keretében. Ezzel a megkésett gesztussal még nem javítottunk semmit sem a még élő érintettek sanyarú helyzetén. Nem járt korábban sem együ tt a semmisség kimondása és a kárpótlásról való gondoskodás, de valahogy magától értetődő volt, benne volt a politikai légkörben, ezért nem is merült fel ilyen jellegű igény. Ma nem tudjuk azt, hogy támogatjae a kormány ezeket az igényeket, ezért válik ne uralgikus ponttá egy ilyen módosító indítvány elfogadása vagy elvetése. Jelentősen csökkenhetne ezen a területen a bizonytalanság, ha a kormány - és ez a Magyar Demokrata Fórum javaslata - leltárba venné a társadalmi egyesületeknél amúgy is nyilvántartott, leltárban lévő igazságtételi adósságokat. Ezek is ugyanolyan kifizetetlen, de eddig nem mért adósságok, mint a Kádárkorszakban felhalmozott, dollárokban mért adósságok. Igenis, tartozásaink vannak a korábbi kárpótlási folyamatból méltatlanul kihagyott, N yugaton hadifogságot szenvedettekkel
