Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 27 (174. szám) - Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
7397 szemben. Alkotmánybírósági felszólítás ellenére sem rendeztük a környező országokból kitelepített magyarok kártalanítását, nem tettük mindeddig semmissé az állampolgárságuktól jogtalanul megfosztottakat sújtó ítéleteket . Nem lehetünk elégedettek a recski munkaszolgálatosok vagy a Hortobágyra, Kistarcsára deportáltak jelenlegi sorsával sem, nem feledkezhetünk meg arról, hogy nemcsak 1956 után, hanem 1950 és '53 között is százával születtek különleges eljárásban, koholt vá dak alapján, látszólag köztörvényes bűnöket megtorló ítéletek. Közismertek azok a kulákperek, amelyek alkalmával például szándékos gyújtogatás vádjával ítéltek el valójában teljesen ártatlan embereket. Mint ahogyan külföldi hitelezőink is elvárják, hogy ny ilvánosan számon tartsuk és elismerjük adósságainkat, az egész magyar társadalomnak saját életükkel hitelezők is csak akkor nyugodhatnak meg, ha a mindenkori kormányok számon tartják és elismerik a velük szemben mindmáig kiegyenlítetlen és fennálló adósság aikat. Nekünk pedig az a kötelességünk, hogy mielőbb megtaláljuk a kárpótlás, a kártalanítás lehetséges formáit, mert ha csak ennyi marad, akkor jogot szolgáltattunk, de nekünk nemcsak jogot, de igazságot szolgáltatni is kötelességünk. Köszönöm a figyelmük et. (Taps a Fidesz és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon nagy örömmel hallottam Lezsák Sándor felszó lalását, valóban nagyon komoly adósságaink vannak azok iránt, akik méltatlanul és ártatlanul
