Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 8 (171. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
6457 A reklám a szóban forgó terméket, szolgáltatást igyekszik preferálni más javakkal szemben, így a fogyasztók szükségleteinek kielégítési sorrendjét, vásárlás i motivációit is befolyásolja. Már 1997ben rámutattam arra, hogy HajdúBihar megyében és Hajdúszoboszlón elemeztem a fogyasztók vásárlási motivációit és azok rangsorát. Ennek alapján első helyen a boltban látható áru, ezt követően a tvreklám, majd a napi lapok reklámjai, negyedik helyen az ismerősök, majd a hagyományok szerepeltek a motiváló tényezők között. Ez is igazolja, hogy a vásárlási motivációk közül meghatározó szerepe van a reklámnak. Ezért helyes, hogy az 1997es törvény és a jelenlegi törvényjav aslat is a fogyasztói érdekek védelmében harcol a megtévesztő reklámok ellen. A megtévesztő reklámról szóló Európa tanácsi irányelv a minimális harmonizáció elve alapján lehetővé teszi az Unió tagállamainak, hogy a megtévesztő reklám esetében a fogyasztói érdekvédelem miatt szigorúbb eljárásokat is alkalmazzanak. Ez hazánkban az egyre fokozódó reklámzuhatagban és az egyes vállalkozók erkölcstelen magatartása következtében igen indokolt. Az 1997. évi törvény nem határozza meg a megtévesztő reklám fogalmát, d e a jelenlegi törvényjavaslat 1. §ának 2. pontja, annak is az n) pontja enyhén szólva tudománytalan. Ez ugyanis kimondja, megtévesztő reklám minden olyan reklám, amely bármilyen módon megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul . Ugyanazt a fogalmat ugyanazzal a fogalommal magyarázni, nyilván képtelenség. Az viszont igen helyes, hogy a törvényjavaslat tiltja a megtévesztő reklám közzétételét. A megtévesztő jelleg kapcsán többek között az áru általános jellemzőire, az árra, a rekl ámozó megítélésére kell tekintettel lenni.
