Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - A nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
6129 Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Felszólalásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Évszázadunkban sokszor az egyik legvitatottabb politi kai kérdés volt az, hogy az állami és a helyi hatalom mennyire szólhat bele a kulturális élet alakulásába, mennyire irányíthat, szabályozhat kulturális vagy önmagát ilyetén beállító folyamatokat. Minden korban hallatta hangját olyan követelés is, miszerint az államnak nem lenne szabad beleavatkoznia még közvetett módon sem a kulturális élet eseményeibe. A tapasztalat azt igazolta, hogy ilyen magára hagyatottság esetén az egyetemes és magyar kulturális értékek törvényszerűen sorvadtak, nem bírhatták a versen yt az olykor gátlástalan ösztönökre, erőszakra, nemiségre ható, valójában nem is kulturális jellegű, csak ilyen mezben fellépő termékekkel és szolgáltatásokkal. Már az évtized első felében is azt a véleményt képviselte a nemzeti kulturális alapprogramról s zóló 1993. évi XXIII. törvényt elfogadó Országgyűlés, hogy a törvény nem a kulturális életen belüli irányvonalak és áramlatok között hoz egyeseket előnyösebb, másokat hátrányosabb helyzetbe, hanem az egyetemes emberi kultúrán belüli és az ezen kívüli termé kek és szolgáltatások közé von élesebb határvonalat. A nemzeti kulturális alap létrehozásának további célja az volt, hogy az alap támogatója legyen a hazai, valamint a határon túli magyar művészeti alkotásoknak és eseményeknek. Az 1993. évi törvény szükség ességét és indokoltságát jelezte, hogy a nemzeti
