Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - A nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
6130 kulturális alap megőrizte önállóságát 1995 után is, amikor a legtöbb, korábban elkülönített állami pénzalapot megszüntették vagy összevonták. Tisztelt Ház! Milyen területen változik meg lényegesen a törvény? A leglátványosabb változás a kulturális járulékfizetés alá kerülő termékek és szolgáltatások körének a bővülése. A nagyobb épületek, közutak, sőt a villanyvezetékek létrehozása is 2001től járulékkötelessé válik. A kulturális járulék alapja például az épü letek és egyéb építmények kivitelezése esetén az előminősítési eljárási értékhatár 50 százalékát elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmények megép ítésének anyagköltségei és a munkadíjak. Az új járulékfizetési kötelezettség az építész szakmán belül is vitákat vált ki, mert igaz egyrészt, hogy ezáltal az építőtervező tevékenység művészeti és kulturális jellege törvényben is rögzítve lesz, a szakma me ghatározó hányada viszont attól tart, hogy a kivitelező építőipar pluszjárulékai valószínűleg más művészeti tevékenységek számára jelentenek majd egy új bevételi forrást. Többen javasolják, hogy a jövőben az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsola tos tevékenységek támogatására juttatott állami támogatás legyen egyensúlyban az építőipartól elvont összegekkel, máskülönben nem javulnak, hanem romlanak a tervezők építészeti kultúrát szolgáló lehetőségei. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szerint ismét be kerül a járulékfizetői körbe a rádiós és televíziós szolgáltatás. Ez a szolgáltatás 1996ban azért került ki a járulékkörből, mert az akkori Országgyűlés ilyen módon is segíteni kívánta a közszolgálati műsorszolgáltatást. A kereskedelmi csatornák megjelené sével tovább már nem indokolt fenntartani ezt a
