Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
4862 Úgy gondolom, ezen a területen a kulcsszónak a jövőben a konszenzusnak kell lennie. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Frajna Imre képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Mécs Képviselő Úr! Egyetértek a fe lvetésével, miszerint az nem igazán helyes, ha a nyugdíjasok az állam hitelezői. Csak jobb lenne, ha az inflációval úgy járnánk, mint a '99. évben, hogy az infláció alacsonyabb lesz a tervezettnél. Az ön távollétében már lefolyt egy vita, és akkor abban ma radtunk a szocialista képviselő urakkal, hogy az infláció további mértékét nem vitatjuk meg. De azt gondolom, az, hogy a nyugdíjasok kamatos kamattal megkapják azt a pénzt, ami a tervezési pontatlanságból fakad, ez most fordul elő először a magyar nyugdíjr endszer történetében. Eddig maximum lenyelhették a tervezési pontatlanságból fakadó veszteségeiket. De azt gondolom, az infláció már csak olyan, aminek az egészen pontos tervezése megérdemel egy közgazdasági Nobeldíjat. A másik: némi ellentmondást kezdek felfedezni a hatpárti konszenzus meg a "hol az egészségügyi reform?" című ellentét kapcsán. Szóval nem igazán értem, hogy ha nem történt semmi, akkor mi az, amit vissza kellene csinálnia a következő kormánynak. Vagy pedig akkor miről kellene hatpárti konsz enzus? Hiszen ezek a gondolatok szépen, egymás mellett párhuzamosan zajlanak, és ez a kettő így, együtt nehezen érthető. Visszatérve Keller képviselő úr félreértésére meg Göndör képviselő úr kiábrándulására: én mindössze Keller képviselő úr