Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
4861 szakterületemen, van számtalan más helyen. Sajnos a g yógyszergyári igazgató úr elment, de ilyen helyzet alakul ki időnként a gyógyszeripar területén is. Ezeket az állami beavatkozásokat, állami intervenciókat úgy kell lebonyolítani, hiszen a részletekben és a finomságokban van az igazi probléma, hogy ez a sz akmával egyetértésben történjen, hogy a fejlesztés érdekei ne sérüljenek. Mindnyájunknak érdeke, hogy új, kitűnő gyógyszereket fejlesszenek ki, minél hamarabb a gyakorlatba jussanak azok a gyógyszerek, amelyeket felfedeznek; premizálni kell a szabadalomtul ajdonosokat, premizálni kell a fejlesztőket és így tovább. De amikor a verseny megszűnik, akkor bizony aránytalan helyzet jön létre. És van példa arra, éppen a nyolcvanas évek elejéről, hogy Reagan elnök, aki a rendkívül megszaladt egészségügyi kiadásokat próbálta megfogni, az állami egészségbiztosítónál limitálta a műtétek és az egészségügyi beavatkozások árát. Akkor elképesztően nagy felháborodás volt a kórházak és az orvosok részéről. Kiderült, hogy az amerikai gazdaság és az amerikai társadalom tudott e rre válaszolni, mert hihetetlen módon kifejlődött az elektronikára és a számítástechnikára alapozott orvosi műszergyártás. Akkor alakult ki a "one day surgery", az egynapos sebészet, akkor hoztak létre olyan mérőautomatákat - a Hewlett Packard, az IBM meg a többiek együttműködésével , amelyek fél óra alatt teljes vérképet csináltak; hallatlanul sok műszer jött létre. És kiderült, hogy ezen az alacsonyabb árszinten is magas szintű orvosi gyógyító - bocsánat a szóért, nem szép ide - teljesítményt lehetett pr odukálni. Vannak példák, de Reaganék teljes körültekintéssel, valamennyi szakma bevonásával, konszenzusos alapon hozták ezt létre, s ennek eredménye lett.
