Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ):
4793 önkormányzatok pazarló, felelősség nélküli gazdálkodását, és el kell kezdeni az egészségügy, eg észségbiztosítás átfogó reformját. Most már tudható, hogy a kormányzati ciklus végéig ez a reform nem fog elkezdődni, viszont látható, hogy az alapok hogyan tagozódnak be a költségvetésbe, hiszen önkormányzatiságuk elvesztése után alapszerűen is egyre kevé sbé működnek, a járulékbevételek és kiadásai között már nemigen van kapcsolat, a különbséget a költségvetés már intézményesen, és nem hiánypótló jelleggel finanszírozza. Az alapok mára már valójában úgy működnek, mint a költségvetés bármelyik fejezete, és természetes, hogy a többi alfejezettel együtt tárgyalandók, tehát megtörtént a visszarendeződés. A tbkiadások nominálisan alig 10 százalékkal növekszenek, ez az infláció fölött van valamivel. Természetesen a tbjárulékterhek csökkentésével az ellátások ne m csökkenthetők, az alapok kieső bevételeit nyilván a központi költségvetésnek kellene pótolnia. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben már elhangzott egy vita a nyugdíjemelésről, és magam is azon a véleményen vagyok, hogy a pénzügyminiszter úr által elm ondott expozéban bizony az a plusz 3 százalék az előre kalkulálható nyugdíjemelésen fölül járna, tehát nem a 7,3 százalékos nyugdíjemeléshez kellene adni ezt a 3 százalékot, mert az a 10,3 a törvény szerint jár a nyugdíjasoknak 2001. január 1jétől. Tehát ez a plusz 3 százalék nem a kormány adománya, hanem a nyugdíjasok jog szerinti járandósága. Az infláció alultervezéséből adódik persze ez a dolog. Én ezt most nem szeretném tovább feszegetni, de tény, hogy a nyugdíjasok mellett a kormány olyan károkat okoz ott a nyugdíjpénztárakba befizetőknek is, amelyeket még máig nem tudott helyre tenni.
