Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 27 (160. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
2575 rendőrség jelentéktelen esetekben brutálisan, jelentős esetekben viszont elnézően reagál . A bírósági, rendőrségi és medikális intézkedések összhangja sok kívánnivalót hagy maga után. A rendőrségen nincs pszichológus, a kórházakban pedig nincs jogi szakember, ezért nem is tudnak együttműködni, pedig néha nagy szükség lenne enyhébb, pedagógiai jellegű rendőri intézkedésekre. Még néhány rövid megjegyzésem van. Az az érzésem és véleményem, hogy különösen a rövid távú célok között nagy hangsúly esik a feltérképezésre, a statisztikák összeállítására, kutatásokra, szervezetépítésre, képzésekre és a t öbbi. Ami egyébként a kutatásokat, statisztikákat illeti, ezek alanyai csak a szervezett állami oktatásban részt vevő diákok - például az ESPADvizsgálat, és ez csak egy korcsoportot szondáz, a 1516 éveseket. Mi van és lesz a perifériára szorult többi, va lóban kábítós lányokkal és fiúkkal, mert az előbb említett korosztály, a 1516 évesek még csak próbálkoznak, kóstolgatnak. Véleményem szerint ezek a tudományos és más egyéb kutatások szinte túldimenzionáltak. Nem akarom ezek fontosságát vitatni, tévedés ne essék, de úgy gondolom, hogy ma a legfontosabb feladat a drogok terjedésének megállítása, és éppen ezért rövid távon nagyobb hangsúlyt kellene kapnia annak, hogy izolálják, visszaszorítsák a drogfogyasztókat, és minden erővel harcoljanak a drogokhoz való hozzáférési lehetőségek mint elsődleges veszélyforrások ellen. A primer prevencióról: nem akarok túlságosan belebonyolódni, de summás véleményem az, hogy aki vagy akik írták ezt a fejezetet, hogy nem pedagógusok, az biztos. (23.30)
