Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. szeptember 27 (160. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat; valamint az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója:

2146 folyamatot illene megállítani, és illene normális mederbe terelni.

Nem engedhető meg az a folyamat, a

mikor az üzletrésztulajdonosok 45 százalékért elveszítik az

üzletrészüket, és ezen 45 százalékos üzletrészvesztés folytán új

vagyonok, új grófi szérűk születnek a magyar ugaron

(Derültség

az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

, ami mindenki számára

megdöbben

tő. Az üzletrészek kezelése tehát mindenféleképpen

szükséges. Többek véleménye az volt, hogy a törvényjavaslat alkalmas

ennek a megoldására; az időt többen rövidnek találták.

Véleményem szerint azonban megoldható ez az üzletrészkérdés,

hiszen a szövetkezés egyik alapelve az, hogy el kell számolni az

emberek vagyonával; nem 45 százalékon, hanem reálisabb

értéken kell elszámolni, s ez fontos dolog. Az biztos, hogy aki a

mai magyar mezőgazdaságban üzletrésztulajdonos, azok közül

nem mindenki tud a mezőgazdas

ágban dolgozni. Ez egyértelmű,

azt hiszem, ezt nem vitatja senki. De az nem mindegy, ha az üzletrészét eladja, milyen értéket fog érte kapni.

(Közbeszólások

az MSZP padsoraiból: Semmit.) Hiszen annak a családnak,

amelyik nem a mezőgazdaságból kíván a továb

biakban megélni,

szintén van erkölcsi joga arra, hogy az élet más területén

érvényesülni tudjon, ehhez pedig pénz kell. Ehhez szükséges,

hogy tisztességesen elszámoljunk az üzletrésztulajdonosokkal és az üzletrészértékekkel. Ezért a mezőgazdasági bizottsá

g többségi véleménye

természetesen az volt, hogy az üzletrésztörvényjavaslat, amely

a T/3010. számot viseli, alkalmas általános vitára. Az általános

vitára való alkalmasság mellett fontos volna a mezőgazdaságot

olyan helyzetbe hozni, amelyben a tulajdonjo

g kicsit mégis

erősebb lenne a rendelkezési jognál. Jó volna, ha történelmi

távlatban visszanézve az a több száz éve zajló folyamat,

amelyben Magyarország a mezőgazdaságban dolgozóit, a