Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Chibudom Nwuche, a nigériai parlament alelnökének és kíséretének köszöntése - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
45 kalandor. Hosszú távon megvalósítható - ezt valljuk mi is , de rövid távon mindenképpen irreális ez a célkitűzés. Ismételten hangsúlyozom, a Fidesz részéről csak akkor tudjuk mindezt támogatni, ha emellett a területvédelmi rendszert átalakíthatjuk, amelyről egyébként szó van az országgyűlési határozatban, amelyet remélem, hamarosan elfogadunk, és önök is megszavazzák mindezt - a nemzetőrség in tézményének a felállításáról van szó. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kovács Kálmán úr, az SZDSZ képviselője. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) : Most az első vezérszónoki kör után azt hiszem, azé rt lehetne reagálni magára arra is, ami elhangzott az első körben. Számomra mindenképpen meglepetés és megdöbbentő, hogy milyen indulatokat váltott ki. Azt hiszem, nagyon egyszerű dolgot karoltak fel a Szabad Demokraták Szövetségén belül mindazok, akik úgy érezték, hogy igenis elérkezett végre az a politikai időszak, éra a NATOcsatlakozásunk révén, amikor visszatérhetünk ahhoz a rendszerhez, hogy egy magyar állampolgár, egy Magyarországon született fiatal eldöntheti, hogy a katonai szolgálatban részt kíván venni vagy nem kíván részt venni. Amikor eldöntheti egy ország, hogy azt a természetes utat folytatja, amely a rendőrség útja például, mert miért választanánk szét a rendőrség és a hadsereg gondolatát. Nem hiszem, hogy mindenki csak kötelező rendőri soroz ásban képzeli el a belső rend fenntartását; ugyanígy azt gondolom, hogy ezen túl lehetne lépni, nem méltatlan az a gondolat, hogy amikor ennek kialakult a politikai környezete, akkor ezt felkaroljuk és azt mondjuk, gondoljuk végig. Én nem tartom méltatlann ak, hogy a Szabad Demokraták olyan emberek álláspontját képviselik a parlamentben, akik nem úgy gondolkodnak, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra; erővel csak erőt lehet szembeállítani és a többi. Nem akarom a többi, a vezérszónoklatok közben ma elhan gzott idézetet felolvasni, amit a képviselőtársaimtól lejegyeztem. Úgy gondolom, hogy igenis a hazaszeretet, az ország megvédése, és ezek indulatosan nem keverendők össze, mert egy profi, jól működő, képzett hadsereg Magyarországon meg tudja védeni az orsz ágot, és ha ebben önkéntes módon azok vesznek részt, akik kívánnak is ilyen jellegű munkát végezni, akkor ahogy a belső rendet meg lehet védeni, tulajdonképpen önkéntes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és hivatásos alapon, meg lehet a külsőt is. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Mátrai Márta, a Fidesz képviselő asszonya. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány s zemelvényt szeretnék megosztani önökkel, amelyeket Mécs Imre képviselőtársam az elmúlt tíz évben mondott. Meddig lesznek sorkatonák? - ezt a címet is adhatnám e gondolatsornak. Talán 1990ben kezdeném, a fiatal demokrácia megszületésének időpontjá ban, amikor Mécs Imre képviselőtársam még a nők sorkatonai szolgálatát szorgalmazta, és tulajdonképpen azt szerette volna, hogy a nők is sorkatonai szolgálatot teljesítsenek. Idézem az ön mondatát: "Sérti az állampolgárok jogegyenlőségét, hogy a nőkre nem vonatkozik a hadkötelezettség. (Szórványos derültség a Fidesz soraiban.) Néhány évvel később - 1993at írunk - a következőt mondta: "A honvédségben az össztársadalom érdeke, hogy mindannyiunk kötelessége hazánkat megvédeni, ez az állampolgároknak alkotmány ban rögzített feladata."
