Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
39 hosszú periódust igényel. Az időtényezőn túlmenően figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy egy ilyen típusú haderő létrehozása megfelelő anyagi vonzattal jár. A vitanap kapcsán célszerűnek tű nik ismertetni a már önkéntes haderővel rendelkező országok néhány tapasztalatát. Engedjék meg, hogy részletezve ismertessek néhány tapasztalatot. Az egyik legrégibb: a hazánknál lényegesen nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező Egyesült Államok szárazf öldi erői, légiereje és haditengerészete számára hosszú ideig problémamentesnek mutatkozott az önkéntesek alkalmazása, a toborzó irodáknak a '90es évek kezdetétől azonban egyre nehezebben sikerült a haderőnemek rendelkezésére bocsátani a megfelelő létszám ot a megfelelő képzettséggel. A létszámproblémák mellett 1999ben a szárazföldi haderőnem már nem kapott elegendő újonc önkéntest, egyre jelentősebb problémává válik a jól képzett, legalább középiskolai végzettséggel rendelkező önkéntesek toborzása; a hadi tengerészet ez évben kénytelen volt csak nyolc általánossal rendelkező önkénteseket is felvenni, legalább a fedélzetmosási gondok megoldására. Mindezen problémák a Magyar Honvédség anyagi lehetőségeinél - illetmény, szociális ellátás, elhelyezés - jelentős en nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező ország haderejénél jelentkeztek. A viszonylag rövid tapasztalattal rendelkező holland királyi haderőnél gondot okoz az alacsony képzettségi szintű, önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők haderőben maradási szá ndéka, amely szerint az önkéntesek az ideális, 810 éves szolgálati időnél tovább szeretnének szolgálni a haderőnemeknél, jelentősen rontva azok életkori egyensúlyát és alkalmazhatóságát. Ezen túlmenően a holland törvények újabb anyagi terheket is rónak a haderőnemekre, ugyanis az önkéntesek civil foglalkozásra történő felkészítése, a kiválás utáni járandóságok biztosítása jelentős többletterhet mutat a sorozottakból állt holland haderőhöz képest. Felmerült itt az olasz, a francia és a spanyol név is. Az ez en országokban nyert tapasztalatok egyelőre csak elméleti síkon jelentkeznek, ugyanis mindhárom országban kialakításuk kezdetén vannak az önkéntes katonai szolgálaton alapuló haderők; mindenesetre mindhárom országban nem azonnal, egykét év alatt szándékoz nak végrehajtani az önkéntes haderő kialakítását. Felmerült itt még Norvégia neve is. Norvégia már több mint 50 éve a NATO tagja - immár 51 éve; hihetetlenül gazdag ország - az északitengeri olaj 30 év alatt hihetetlen gazdagságot hozott létre , és csak most foglalkoznak az önkéntes haderő gondolatával. Amikor ott jártunk októberben, a mi vezérkari főnökünktől, az alig egy éve NATOtag Magyarországtól kérdezték meg, hogy mi hogyan képzeljük - ők 51 éve a NATO tagjai. A Magyar Honvédség - figyelemmel az id ézett országgyűlési határozatokra - a haderőreformnak köszönhetően, személyi állományának szerkezetét tekintve átalakulóban van, ez nem lehet vitás. Folyamatosan csökken az általános hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő sorkatonák száma, és növek szik az önkéntes, azaz a szerződéses katonák létszáma: az Országgyűlés döntése alapján rövid idő alatt négyezerről hétezer főre növekedett. Tisztelt Országgyűlés! A realitásokat az ország fegyveres védelméért felelős minisztérium, a honvédelmi tárca nem ha gyhatja figyelmen kívül. (16.50) A hazai helyzetet vizsgálva a közvéleménykutatások szerint több oka van, hogy nincs elegendő önkéntes katonai szolgálatot teljesítő szerződéses katona a Magyar Honvédségben. Itt már közöltek adatokat: az elmúlt tíz évben 4 0 ezren fordultak meg önkéntesként a magyar hadseregben, összesen 3900an maradtak, még az egytizede sem. Az egyik legfontosabb ok, hogy a költségvetés nem tud legalább bruttó 108 ezer forintot biztosítani egy szerződéses katonának. A másik ok az ellátás é s a szociális körülmények alacsony volta. Nem vitás, hogy ez közrejátszik ebben, hiszen a katona csak akkor marad, ha komfortos körülmények között érzi magát. Ettől még egy kicsit messze vagyunk. Az önkéntes haderőre történő átállás további, már jelenleg i s érzékelhető problémákat is előidéz. A hazai viszonyok között a katonai szakemberek a legfőbb veszélynek az alábbiakat tartják: nem garantálható a megfelelő létszámban történő szolgálatvállalás az állampolgárok részéről. A
