Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SOLT PÁL, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke:
280 vált elfogadottá a bizottság ülésén, hogy időközben az Országgyűlést, a kormányt, az egész magyar államszervezetet, az igazságszolgáltatás intézményrendszerét, az egész politikai rendszert illetően olyan vádak hangzottak el, amelyeket egy magá ra valamit adó országban nem lehet válasz nélkül hagyni. És ezért van szükség arra, hogy az Országgyűlés - ha kell, rendkívüli ülésén is - ezekre a vádakra megadja az egyértelmű választ, és ez segíti elő az ország belső viszonyainak stabilitását és hazánk nemzetközi tekintélyének megóvását is. A második ellenvéleménycsoport azt tartalmazta, hogy a javaslat okafogyott. Ennek cáfolatával az előterjesztő is foglalkozott. Én annyit szeretnék ehhez hozzátenni és itt az alkotmányügyi bizottság szempontjából egy kardinális tényre rávilágítani, hogy óriási különbség van a tekintetben, hogy az elnök urat tájékoztatják bizonyos lépésekről, és egészen más a közjogi jelentősége annak, ha a parlament plenáris ülése kap szabályos, mindenre kiterjedő tájékoztatást. Tehát ez nem ugyanaz közjogi értelemben, és ezért nem látjuk okafogyottnak a javaslatban megjelölt határozati pontokat és javaslatokat. Harmadsorban elhangzott az a kritika, hogy a határozati javaslat egyes pontjai alkotmányos aggályokat vethetnek fel, hiszen a törvényhozó hatalmi ág feladatokat kíván szabni más hatalmi ágakhoz tartozó szervezetek számára. Ezzel a véleménnyel szemben az az álláspont nyerte el a többségi támogatást, hogy valójában ez belefér a magyar alkotmányos gyakorlatba: az elmúlt tíz esztendő során számos olyan országgyűlési határozatot fogadott el a Ház, amelyben felkért más hatalmi ágakhoz tartozó szervezeteket. Példának okáért ilyen a megfigyelési ügy kapcsán legutóbb született országgyűlési határozati javaslat, amelyben konkrét ügyben kéri fel a legfőbb ügyészt eljárásra; hangsúlyozom a "felkérés" szót, és nyilvánvalóan szó sem lehet alkotmányjogi értelemben semmiféle utasításról. Tehát az elmúlt időszak tapasztalatai és a közjogi normák alapján is azt állíthatjuk és ez a bizottság többségi véleménye, hogy ez a javaslat beleilleszthető az alkotmányos rendbe, és ilyen értelemben alkotmányossági problémákat nem vet fel. Ugyancsak elhangzott az az észrevétel is, hogy a rendkívüli ülés összehívása túlságosan közel esik a rendes ülésszak kezdetéh ez. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt év januárjában vagy ez év januárjában ugyanígy egykét nap választotta el a rendkívüli ülést a rendes ülésszaktól; ez sem új gyakorlat, és ez sem elfogadhatatlan alkotmányjogi szempontból. Végezetü l annyit szeretnék hozzátenni a vita ismertetéséhez, hogy az alkotmányügyi bizottság álláspontja, a határozati javaslat támogatása megteremtette azt az alapot, amely egyben jogi kereteket ad a vitához. A tegnapi alkotmányügyi bizottsági ülés vitájának hang ulata, irányultsága, tartalma, az ott elhangzott vélemények azt a reményt keltik az emberben, hogy ha ugyanilyen stílusban és szellemben folyik ma az Országgyűlés plenáris ülésének vitája, akkor ez az ülés egy tisztázó folyamatot indíthat el, még akkor is, ha sok kérdésre egy ülés keretében nem kapunk választ. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban, szórványos taps az SZDSZ padsoraiban és a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének. Az ő felszólalását majd a legfőbb ügyész úr, dr. Polt Péter felszólalása követi. DR. SOLT PÁL , a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke : Elnök Úr! Köszö nöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom célja az, hogy mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke rövid tájékoztatást adjak az OITnak az úgynevezett olajügyekkel kapcsolatos intézkedéseiről és általában a bíróságok ezzel összefüggő helyz etéről.
