Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
126 lehet nyilvánítani. Például, mondjuk, Debrecen városa kijelöli a türelmi zónákat, ez valamelyik HajdúBihar megyei országgyűlési képviselőnek nem tetszik, akkor behoz egy olyan törvényjavaslatot, amely szerint az a bizonyos debreceni önko rmányzati rendelet csak akkor léphet hatályba, ha ehhez, mondjuk, beszerzik a HajdúBihar Megyei Közgyűlésnek a hozzájárulását vagy akár az ott működő prostituáltak hozzájárulását, akik érintettek az ügyben. Amellett, hogy ez a javaslat alkotmányellenes, m eggyőződésem szerint nem is végrehajtható. Ugyanis ha ezt ebben a formában változatlanul elfogadja a parlament, utána mit tehet a Fővárosi Közgyűlés? Szerintem a legkézenfekvőbb, hogy nem tesz semmit, neki van egy törvényesen, alkotmányosan elfogadott rend elete, és ezt január 1jétől elkezdi működtetni. Nagyon kíváncsi lennék, hogy akkor Juharos képviselőtársam mit tenne. Mondjuk, Alkotmánybírósághoz fordulna, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg azt a fővárosi rendeletet, amelyet teljesen törvényesen és alkotmányosan fogadtak el? Nem hiszem, hogy az Alkotmánybíróság ehhez vevő lenne. Az első pontban szereplő, Perlaki képviselőtársam által benyújtott javaslatról is mondanék egy mondatot. Ezzel nekem az a bajom, hogy ha a 2. § nem változik, akkor itt súlyo s koherenciazavar alakul ki a két paragrafus között, hiszen a főváros esetében a kerületi önkormányzatoknak adná meg a lehetőséget, hogy az építményadót és a telekadót bevezessék, döntsenek ezekről az adókról. Ugyanakkor a főváros elfogadott ezzel kapcsola tban rendeletet; én nem tudom, hogy miről kéne kikérni utána a kerületek véleményét, ha az 1. § szerint nem is lett volna joga ezt kikötni. Amikor Perlaki képviselőtársam hozzászólt, akkor egy kicsit meglepődtem, hogy nemcsak az ajánlásban szereplő módosít ó indítványokról szólt, hiszen a részletes vita szabályai szerint ezekről lehetett volna szólni. Nagyon köszönöm, hogy elnök úr leküldte nekem a kapcsolódó módosító indítványt. Úgy gondolom, hogy ezen két kapcsolódó módosító indítvány elfogadása annyival f eltétlenül jobbá tenné a törvényjavaslatot, hogy megítélésem szerint ez így már nem lenne alkotmányellenes. Szerintem ez az, amiről egyáltalán érdemes lenne már tárgyalni, megnézni, hogy a különböző képviselőcsoportoknak erről mi a véleménye. Ez, azt hisze m, az alkotmányosság próbáját is kiállná. Természetesen erről képviselőcsoportunknak nincs még álláspontja, hiszen erről csak utólag értesültünk, de megismétlem, hogy az én véleményem szerint ez vitaalapnak már elfogadható. Juharos képviselőtársunk eredeti javaslata még vitaalapnak sem fogadható el. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Juharos Róbert úr, a Fidesz képviselője. DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Kedves Avarkeszi Képviselőtársam ! Picit most meglepett az, amit a végén mondott, merthogy eltért nagymértékben attól a mostani hozzászólás, amit már az általános vitában, illetve a bizottsági vitában lefolytattunk. Ugyanis azért abban megegyezhetünk, hogy az alapelvvel, miszerint is a ko rábbi szabályozás - amely a kerületi többség egyetértését kötötte ki - egy sokkal demokratikusabb és mindenki számára elfogadhatóbb megoldást jelentett. Az ennek visszaállítására tett kísérletet mint támogatandót értékeltük több oldalról. Tehát ehhez képes t mintha most másról beszélt volna. Ugyanis tartalmában ez határozta meg az eredeti törvényjavaslatot. Amit ön kritikával illetett, az nem volt más, mint a hatályba léptetés. Én most is fenntartom azt, hogy az eredeti javaslatnak a hatályba léptetési klauz ulája - bár ugyan valóban szokatlanul került megfogalmazásra, illetve szokatlan fordulatokat tartalmaz - semmiképpen nem nevezhető alkotmányellenesnek, visszamenőleges hatályt nem tartalmaz. (23.20) Jogbiztonságot érintő felvetésére azt tudom mondani, hogy a jogbiztonság kérdésköréhez tartozik az is, hogy adójogszabályt úgy és olyan módon és olyan időben kell elfogadni, hogy annak az
