Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
125 abban az esetben sem lendül át az ezzel beszedhető bevétel abba a sávba, ahol a kerületeknek kellene átadnia ezekből az összegekből a fővárosnak. Tehát emiatt helyes egyszerűen a kerületek által beszedni eze ket az adókat. (23.10) Helyes azért is, mert a főváros bizonyos decentralizációjának az oka éppen az, hogy amit helyben jobban meg lehet ítélni, amit helyben jobban meg lehet szervezni, azt szervezzék meg a kerületek. Ennek a jegyében javasoltam azt, hogy ezt az öt adófajtát a kerületek szedjék be. Számos példát lehet mondani arra is, hogy ezekből az adókból némileg lehet pótolni azokat az elmaradásokat, amelyek eddig születtek az elmúlt tíz évben, ámde együtt sem elegendőek erre. Végül is a forrásmegosztás rendezése és reformja, tényleges reformja fogja majd megoldani a problémát. Köszönöm a figyelmüket. Kérem, támogassák a kapcsolódó módosító indítványomat. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Avarkeszi Dezső úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nem tesz meg minden tőle telhetőt a jogbiztonság érvényesülése érdekében. Ez korábban néhány törvényj avaslatnál, illetve miniszteri rendeletnél is megnyilvánult. Hogy csak röviden néhány példát említsek: az ítélőtáblákkal kapcsolatban már minden a helyén volt, kinevezték a vezetőket, az épületek be voltak rendezve, amikor a Magyar Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy még sincs szükség ítélőtáblákra; a nyugdíjasok már számítottak az emelt nyugdíjra, amikor 50 milliárdot elvett tőlük a kormány; most legutóbb Pokorni miniszter úr a tanév legvégén rendeletet hozott, amelyben megváltoztatta a következő tanév egyébként miniszteri rendeletben szereplő szabályait. Úgy gondolom, hogy mindez semmi ahhoz képest, mint amit az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmaz. Ezzel nem igazán az a baj, hogy egy kormánypárti képviselő egy ilyen indítványt benyújt, hanem hogy a Magyar Köztársaság kormánya ezt támogatja. Miről van szó? Juharos képviselő úr javaslatot tesz a helyi adók fővárosi rendszerének a megváltoztatására. Ezzel önmagában nekem személyesen problémám nincs, hasonlóan ez a rendszer működött. Ez egy változat ráa dásul, mint egy külső kerületnek a képviselője, még érdekelt is vagyok abban, hogy a kerületek jogai fokozottan érvényesüljenek. Az igazán nagy probléma és alkotmányos probléma a 2. §sal van, amelyben ugyanis visszaható hatállyal kívánja megváltoztatni a szabályokat. És hiába mondta azt Juharos képviselőtársunk az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy itt nincs visszamenő hatály, hiszen a kihirdetést követő tizedik napon lépne hatályba a törvény. Utána ugyanis kimondja: "A tizedik napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a 2000. évben megalkotott fővárosi közgyűlési rendeletekre is alkalmazni kell. A Fővárosi Közgyűlés által a 2000. évben bevezetett adó csak akkor működtethető, ha a közgyűlés beszerzi a kerületi képviselőtestületek többségének egyetér tését." Miről van tehát szó? A Fővárosi Közgyűlés a jelenleg hatályos törvényeknek megfelelően hozott márciusban egy rendeletet, amit májusban szintén a törvényes eljárás keretei között, a hatályos jogszabályok keretei között módosított. Ez a rendelet nem tetszett Juharos képviselőtársamnak, aki egyébként tagja a Fővárosi Közgyűlésnek is, és miután ott az erőviszonyok alapján nem tudta megakadályozni, hogy ezt a - ismétlem - teljesen törvényes keretek között megszületett rendeletet elfogadják, ezért azt a m egoldást választotta, hogy utólag itt, a parlamentben a feltételeket - azokat a feltételeket, amelyek szerint a Fővárosi Közgyűlés rendeletét elfogadta - megváltoztassa. Úgy gondolom, hogy ha ezt a megoldást a parlament elfogadja, ez egy olyan gyakorlathoz vezethet, hogy ezek után bármelyik országgyűlési képviselő, akinek nem tetszik a választókerületében az önkormányzatnak valamelyik rendelete, utólag valamilyen feltételt javasol majd törvényben megfogalmazni, és így bármilyen önkormányzati rendeletet utól ag törvénytelenné
