Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3015 tevékenységéről szóló bes zámoló, valamint az adatvédelmi biztos 1999. évi beszámolójának megvitatása és az ezekhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatok általános vitája. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként az országgyűlési biztosok felszólalására kerü l sor 2525 perces időkeretben. Ezt követően a kormány álláspontjának ismertetésére kerül sor, majd valamennyi beszámoló és határozati javaslat általános vitája különkülön folytatódik. Elsőként megadom a szót Gönczöl Katalinnak, az állampolgári jogok orsz ággyűlési biztosának. DR. GÖNCZÖL KATALIN , az állampolgári jogok országgyűlési biztosa : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hallgatóság! Tisztelt Országgyűlés! Fordítva: tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hallgatóság! Hölgyeim és Uraim! (Dr. Takács Imre: Többen vanna k a karzaton!) Tessék? (Dr. Takács Imre: Fenn többen vannak!) Sajnos... (Dr. Horváth János: Nem az a sorrend!) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Tartsuk meg a parlamentáris szokásokat! Egyelőre Gönczöl Katalin kapott szót, utá na majd, ha a vita ideje elérkezik, akkor természetesen mindenki - a felszólalási sorrendnek megfelelően - lehetőséget kap arra, hogy elmondja a véleményét. DR. GÖNCZÖL KATALIN , az állampolgári jogok országgyűlési biztosa : Köszönöm szépen. Az intézményünkr ől szóló törvény előírja a számunkra, hogy évente beszámoljunk az Országgyűlés tevékenységéről, tapasztalatainkról, az alkotmányos jogok, a hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelem helyzetéről, az általunk tett kezdeményezésekről, ajánlásokról és azok fogadtatásáról. Feladatunk tehát csak a hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelem, vizsgálatunk tárgya a hatóságok jogalkalmazó tevékenysége, értékelésünk szempontja pedig annak vizsgálata, hogy az állampolgári, emberi jogi jogvédelemben milyen köteleze ttségei vannak az államnak, és ezt az őt képviselő hatóságok, illetve monopolhelyzetben lévő szolgáltatók hogyan valósítják meg. A számadáskor tehát nem a polgár - a magyar állampolgár vagy a polgár - általános állampolgári közérzetéről adunk számot, hanem a hatóságokkal kapcsolatos eljárásokban tapasztaltakról, ami lényegesen szűkebb, mint az előbbi. Az átmeneti társadalmak ombudsmanjai - és nyilván az első négy megválasztott ombudsman ezek közé tartozik - lényegesen több jogszabályra vonatkozó indítványt tesznek évi gyakorlatuk során, mint a kiérlelt demokráciák hasonló tisztséget betöltő alkotmányos intézményeit képviselő személyiségei. Ez azonban - az előbbiekben kifejtettek alapján - nem jelenthet absztrakt normakontrollt, minden esetben a hatóság konkr ét jogalkalmazásának kell olyan sérelmet vagy annak közvetlen veszélyét előidéznie, amely alkotmányos jogokkal hozható összefüggésbe, és a jogszabály egyes rendelkezéseire vagy annak hiányára vezethető vissza. E hiány miatt állapítottuk meg például a konzu li védelemről szóló törvény hiányát vagy - a jelentésben megtalálható módon - a magyarcsehszlovák lakosságcsereegyezménnyel okozott károk kárpótlásáról szóló törvény hiányát. Egyébként évi jelentésünkben az előbbiek miatt 213 jogszabályra vonatkozó indít ványt tettünk, ebből 79 törvényre vonatkozik. Az 1999es tapasztalatokat tartalmazó testes kötetet nyolc bizottság tárgyalta meg a plenáris ülés előtt. E bizottságokban rendkívül hasznos vitának lehettünk részesei, az országgyűlési képviselők odafigyeltek a véleményünkre, a tárgyról vitatkoztunk, és az emberi jogok értéke mentén folyt a vita, úgyhogy munkánk során az ott elhangzottakat messzemenően hasznosítani tudjuk. Röviden összefoglalva a '99. évi tevékenységet, néhány markáns gondolat köré csoportosítv a a következőket szeretném mondani: Elsőként: '99ben egy új, kedvezőbb jogi környezet alakult ki számunkra ahhoz, hogy az emberi jogokat vizsgálni tudjuk. Elsőként az 1997es gyermekvédelmi törvényt és az ebből származó, fakadó kötelezettségeket emelném k i. A törvény imperatív módon kimondja, hogy gyermek szociális okból a családból nem emelhető ki. Ez számunkra egy olyan új lehetőséget adott a vizsgálatok során, hogy ellenőrizzük azoknak a jogintézményeknek a létrejöttét, működését, működésével kapcsolato s
