Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
87 elkö vetésétől lehet tartani. Nem a bűnismétlés veszélyének sommás elhagyásáról alkotott véleményt a testület, hanem arról, hogy ez a kockázat nem jöhet szóba a kényszerintézkedésnél, ha szabadságvesztéssel nem fenyegetett bűncselekményről van szó. A taláros te stület álláspontja világos, egyértelmű, és abban jut kifejezésre, hogy 2000. március 31. napjával a vonatkozó kitételt megsemmisítette. A törvényjavaslat arra irányul, hogy a szabályozásban a letartóztatásnak ezt az okát az indokolt változtatással újrafoga lmazza. Eszerint a terhelt előzetes letartóztatásának helye lehet akkor, ha alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén - itt következik az új feltétel - szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. Tisztelt Ház! A törvényjavasla t ezenkívül olyan szabályok hatályvesztéséről rendelkezik, amelyek további megtartása indokolatlan és szükségtelen. (20.20) Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat semmiképpen nem nevezhető a büntetőjogszabálymódosítások szaporításának. Nem másról van szó, m int arról, hogy a kormány megfelelő időben kívánja elősegíteni azt, hogy a parlament eleget tegyen az Alkotmánybíróság határozatainak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Először a korá bban írásban jelentkezetteknek adom meg a szót hozzászólásra. Gyimesi József, a Fidesz képviselője kerül sorra elsőnek. Megadom a szót. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárási jogszabályok módosításáró l és kiegészítéséről szóló T/2107. számú törvényjavaslat általános vitájának kezdetén, azt hiszem, nem nehéz és részemről nem túlzottan nagy bátorság megjósolni, hogy ez a törvényjavaslat a frakciók egyetértésével fog találkozni. Feljogosít erre a vélemény formálásra az, hogy az alkotmány- és igazságügyi bizottság vitájában sem volt komoly ellenvetés ezzel a törvényjavaslattal szemben; de nyilvánvalóan az a formális érv is, hogy aki ezt a törvényjavaslatot ellenzi, az tulajdonképpen az Alkotmánybíróság állás pontjával szemben nyilvánít véleményt, hiszen ez a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság álláspontját hűen, pontosan, szinte mondhatom, hogy szöveghűen tükrözi. Azt hiszem, a törvényjavaslat általános vitájában nem szükséges visszanyúlni a törvényjavaslat el őzményeire, nevezetesen az 1998. évi LXXXVII. számú törvényre, amely a büntető törvénykönyvet módosította, és amelynek egyik módosítása éppen a visszaélés kábítószerrel bűncselekményének törvényi tényállását érintette. Jól emlékezhetünk arra, hogy a törvén yjavaslat vitája kapcsán milyen éles ellentétek és ellenvélemények fogalmazódtak meg a kormányoldal és az ellenzéki frakciók szónokainak véleményei között. Arra is emlékezhetünk, hogy a média is kitüntető figyelmet tanúsított ennek a vitának. Szinte hallom Zuschlag képviselő úrnak azt az éjszakai órákban elmondott álláspontját - de inkább rémálomnak nevezném , amikor elénk vetítette azt a képet, hogy a visszaélés kábítószerrel törvényi tényállásának módosításával, a büntetési tételek szigorításával a polgá ri kormány azt a célt fogja elérni, hogy fiatalok tízezrei vonulnak majd börtönbe. A hasonlat másik felét mára nem is kívánom felidézni, mert az véleményem szerint egyfajta politikai ízléstelenséget és kulturálatlanságot árult el, nevezetesen, hogy egy más ik hatalmat, amelynek létét a mai felfogásunk szerint már úgy kell értékelnünk, hogy az romboló hatású volt, kitüntető színben tüntette fel, mert arra hivatkozott, hogy az a Balatonra küldte nyaralni a fiatalok és gyerekek tízezreit. Éppen azért, hogy a vi tát ne élezzem ki, nem kívánom feleleveníteni az akkori vitában elhangzottakat. De mindenképpen szükséges az anyagi jogi jogszabály, tehát a büntető törvénykönyv megváltozására utalni, hiszen a jelen törvényjavaslat benyújtásának indoka tulajdonképpen az a kkori szabályozás hiányossága volt.
