Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
746 összeegyeztethető, ugyanakkor a magyar hajózás számára megfelelő védelmet nyújtó szabályozás kialakítását. Mint már az a vezérszónoki felszólalás során elhangzott, az Európai Unió rendkívül szigorú piacvédelmi intézkedéseket alkalmaz a belvízi árufuvar ozás, a piac védelmében. A hajózási engedély, a koncesszió megadásának feltételei: EUállampolgárság vagy EUállampolgárok többsége egy társaságban, vagy EUállampolgárok és állami önkormányzati többség egy társaságban, továbbá az EUszékhely és üzletvitel i központ, szakmai, pénzügyi megfelelőség s a többi. Az előírások betartását az illetékes hatóságok folyamatosan ellenőrzik is. Ezzel szemben Magyarországon nem is túl bonyolult gazdasági műveletekkel külföldiek is működtethetik magyar lobogó alatt a hajói kat. Ez szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy jelentős ukrán, román, bolgár vagy egyéb, első körben az EUba nem kerülő állam tulajdonában lévő hajótér megszerezheti a magyar lobogót, így ezt észlelve az EUba kerülésünket követően a belvízi hajózási ágazatunk EUszankcióknak nézhet elébe. Ez nem kímélné a jelenleg magyar tulajdonban és lobogó alatt lévő társaságok hajóit sem. 4. A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat összemossa a hajózási szabályokat a kikötők szabályozásával. A kikötőket parti t erületként határozza meg, a kikötők hatósági felügyeletét a hajózási hatóság látja el. A kikötőkkel és a vízi utakkal kapcsolatos tulajdonviszonyok várható rendezése a törvényjavaslatban nem mindenhol megnyugtató. A törvénytervezet céljaként kívánjuk megha tározni a kikötőkre vonatkozó racionális szabályozás kialakítását. Alapvetően hibás koncepció a vízi közlekedést és a kikötőket egy törvényben szabályozni, ugyanis minden szempontból gyökeresen más jogtárgyról van szó. Ez az összevont kezelési mód továbbra is azt a felfogást eredményezi, hogy a kikötőipar a hajózás alágazata, holott ez egyáltalán nem így van. Egy kikötőben például éppúgy megjelenik a vasúti és a közúti kapcsolat, esetenként nagyobb teljesítményeket felmutatva, mint a vízi fuvarozás. Mégsem merül fel, hogy például a vasúti közlekedésről szóló törvény rendelkezzen a kikötőkről. Hölgyeim és Uraim! Őszintén remélem, hogy a mostani felszólalásom is hozzájárul ahhoz, hogy tető alá hozzunk egy EUkonform, a szakma és a nemzetgazdaság igényeit egyar ánt kielégítő törvényt. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az előre jelentkezett felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Balsay István úr, a Fidesz képviselője. Megado m a szót. (13.40) BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Örömmel tölt el, hogy az európai uniós csatlakozást megelőző törvények tárgyalásánál minden hozzászóló felelősséggel foglalkozik az Unióhoz csatlakozás vá rható következményeivel. Az Európai Unióba való kerülés többek között a tőke, a munkaerő, a szolgáltatás, az áru szabad áramlását jelenti, természetesen a nemzeti érdekek és értékek jogszabályharmonizáción keresztül történő érvényesítésével. Azért szóltam az általános vita kezdő szakaszában, hiszen néhány hozzászóló, szinte szövegszerűen megismételve, egy számunkra is és a FideszMagyar Polgári Párt területfejlesztési munkacsoportja számára is nagyon fontos területről, a Mahart érdekeiről szólt. Számomra e z fontos, de egy átfogó, az egész alágazatot és a nemzetgazdálkodás szempontjából fontos területet érintő törvénynél azonban nem egy állami tulajdonban lévő társaságnak az érdekeit kell csak figyelemmel kísérni, hanem az európai jogharmonizáció és az alkot mányosság kérdését is. Itt szeretném elmondani, több hozzászólóval ellentétben, hogy az állami tulajdon nem azonos az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezet tulajdonával, még abban az esetben sem, ha a gazdálkodó szervezet száz százalékban állami tul ajdonban van, például a Mahart.
