Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
740 törvényjavaslatban néhány kérdésben mégis hiányok tapasztalhatók. Így például a törvény téziseiről szóló 1059/1996. számú kormányhatározatban foglaltaktól eltérően a törvényjavasl at nem tér ki a szabad kikötővé nyilvánítás feltételeire, vagy a közegészségügyi hatósági felügyeletre, illetve az utóbbinál csupán felhatalmazást ad a rendeleti szabályozásra. (A jegyzői székben Vidoven Árpádot Németh Zsolt váltja fel.) A közlekedé spolitikáról szóló határozattal egybevetve a törvényjavaslat ugyanakkor nem foglalkozik fontos, a nemzetközi gyakorlatból közismert kérdésekkel, mint a járműállomány megújítását lehetővé tevő állami közreműködés, a belvízi áruszállítási tevékenység elősegí tése, a rév- és kompközlekedésnél a közszolgáltatás meghatározása, és a hozzájuk kapcsolódó állami, önkormányzati kötelezettségek rögzítése. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az állam részéről a támogatás elvének általános deklarálásán túlmenően a konkrétumok hi ánya azt eredményezi, hogy ez a ma rendkívül rossz helyzetben lévő, ugyanakkor az Európai Unió által támogatott, környezetvédelmileg legkorszerűbb közlekedési alágazat talpra állítása sajnos a továbbiakban sem várható. Önmagában ugyanis képtelen lesz a pia ci versenyben helyt állni, a különféle formájú támogatásokat élvező európai hajózási vállalatokkal szemben. Itt tehát nagyonnagyon komoly állami feladatokra is szükség lesz a következő időszakban. Összefoglalva az elmondottakat, kétségtelenül jó, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat hosszú, sokéves munka eredményeként egyáltalán megszületett. Ahhoz azonban, hogy célját, rendeltetését maradéktalanul teljesíthesse, nélkülözhetetlen, hogy számos alapvető és részletkérdésben módosító javaslatok szülessenek, éppen annak érdekében, hogy minden lényeges kérdést szakszerűen rendező, valamennyi érintett számára jól és következetesen alkalmazható, a versenyképesség fenntartását, illetve javítását lehetővé tevő állapot jöjjön létre. Ehhez a Szabad Demokraták Szövets ége is módosító indítványokkal kíván a következőkben hozzájárulni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. SZENTGYÖR GYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az újkor hajnalától kezdődően Vittorián, rotterdami Erasmuson és Grotiuson keresztül a nemzetközi jogászok a háború joga mellett mindig különös figyelmet fordítottak a tenger joga, a hajózás joga iránt. Valóban rendkívül nagy kihívás és bonyolult dolog a különböző országokban, a különböző folyókon, a különböző tengereken a legbonyolultabb nemzetközi szerződéseket összehangolni, és ezekre szabályokat alkotni. Ez így volt régen is, és így van ma is. De hajózni muszáj, és éppen ezért muszáj az idevonatkozó jogszabályokat is megalkotni. Nálunk az 1935ös szabályozás után jelenleg hatályban egy 1973. évi törvényrendelet van, amely elavult, nem felel meg a jelenlegi jogalkotásnak és jogrendszernek, e zért mindenféleképpen szükséges egy törvény alkotása, ez az egyik oka ennek az előterjesztésnek. A másik ok pedig a nemzetközi követelményeknek való megfelelés, annál is inkább, mivel egész Európában egy egységesítési folyamat indult meg, amely érdekesen n em egy európai közösségi joghoz közelít, hanem az európai közösségi jog közelít a Rajnán kialakult hajózási előírásokhoz, hajózási joghoz. Ha már a Rajnát említettem, akkor nem tudom megállni, hogy ne szóljak Széchenyi Ödönről, aki a múlt század végén a Du nán, a Rajnán és a Szajnán át felhajózott egészen Párizsig, ahol III. Napóleon képviseletében Jules Verne, a mi Verne Gyulánk fogadta; és ezt Széchenyi Ödön nem azért tette, mert turistáskodni akart, hanem be akarta bizonyítani, hogy a kiváló magyar búzát rendkívül olcsó vízi úton el lehet juttatni Európa bármely országába. (13.10)
