Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
739 Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vízi közlekedésnek a közlekedési alágazatok sorában a pusztán teljesítménymutatókkal jellemezhető mértékénél jóval nagyobb a jelentősége. (13.00) Kiemelkedő a szerepe egyes viszonylatokban - a tömegáruk, a nyersanyagok fuvarozásában, mint tudjuk, az építőipari alapanyagok tekintetében különösen , de ha a Dunai Vasmű számos termékét nézzük, óriási jelentősége van a Duna forgalmának is, vagy a szabadidős és a turisztikai jellegű személyszállításban, vagy a h elyi jelentőségű rév- és kompforgalomban. Szeretném megjegyezni, amit nagyon sokan tudnak, hogy a Rajnán éppen tízszer akkora a forgalom. Olyan nemzetközi mutatók jelzik ezt, amelyeket nemigen lehet cáfolni. Nyilván mások a feltételek, mások a kikötőviszon yok, más beruházások, befektetések történnek, mégis azt kell mondani, hogy ez a különbség - akár Ausztriával is összehasonlítva - semmiképpen nem indokolt a magyar helyzetet illetően. Külön is érdemes szót ejteni a vízi közlekedés alacsony fajlagos energia felhasználásáról, minimális környezetszennyezési hatásáról. Ezek révén a természeti erőforrások kímélése, valamint a környezet terhelésének mérséklése terén egyértelműen kimutathatók ezen közlekedési ágazat előnyei. A vízi közlekedés fontosságát jól jellem zi az is, hogy a hazai szabályozás első elemének 1774. évi megjelenésétől az 1973. évi 6. számú törvényerejű rendeletig számos általános és szakmai előírás született. A hatályos hajózási jogszabályok száma ma mintegy ötvenre tehető. A nemzetközi előírások átvételével és hazai alkalmazásuk hatásaival foglalkozó felmérés 110 olyan többoldalú egyezményt sorol fel, amelynek jogilag vagy a kialakult gyakorlat révén részesei vagyunk. A törvényjavaslat elkészítésének elhúzódásáról már több ízben is volt szó. Ezzel összefüggésben - egyetértve a Kovács Kálmán képviselőtársam által február 10én elmondottakkal - még egy tényezőre szeretném felhívni az önök figyelmét. A hajózás rendkívül összetett, sokoldalú, számos kapcsolódó elemet felmutató tevékenység. Jogi szabály ozása során nem lehet megfeledkezni olyan sajátosságokról, mint például az, hogy a hajózás két fő ágának, nevezetesen a belvízi és a tengeri hajózásnak a szabályozása - számos közös vonása ellenére - a nemzetközi gyakorlatban igen erősen elkülönül. Vagy a tengeri hajózást jellemzően, de a belvízi hajózást is jelentős mértékben nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyekhez szükséges a hazai joganyagot gondosan hozzáilleszteni. A szabályozás tárgyköre a vízi közlekedésben igen szerteágazó, felölelve a vízi utakat, a hajókat és az egyéb úszó létesítményeket, a kikötőket, a hajózási tevékenységet, a hatósági jóváhagyást, illetve ellenőrzést, valamint a személyzettel kapcsolatos kérdéseket. A kiterjedt kapcsolatrendszer a közvetlen hajózási kérdéseken túlnyúlva felöleli a vízügy, a környezetvédelem, az egészségügy, a vám, a határrendészet sokféle, szerteágazó követelményét és szempontjait. A felsoroltakat tekintetbe véve, ezek összehangolása rendkívül bonyolult feladat. Ezt a gondolatkört folytatva reálisnak te kinthető a jelen törvényjavaslat keretjellege. A javaslat a részletes szabályok megalkotására részben kormányzati, részben tárcarendeletek formájában összesen 35 témakörben ad felhatalmazást. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a törvényjavaslat valódi érték e, gyakorlati alkalmassága a teljes joganyag birtokában, csak annak ismeretében dönthető el. Ez már csak azért is nyomatékkal említendő, mert a további részletes szabályozás tárgyaként megjelölt területek egy részére már ma is vannak előírások, ahol elsőso rban az új szempontokat, követelményeket érvényesítő, de amellett a folyamatosságot is biztosító módosításokra lesz szükség. Az új elemek egy része, például az állam és az önkormányzatok feladata, a felelősségbiztosítás, a révkalauzi tevékenység, de bizony os mértékig még a várható módosítások - így például a lajstromozás vagy az egyenruha viselése - egyaránt anyagi következményekkel járnak az államra, a hajóstársaságokra, illetve bizonyos szakmákban személyre szólóan is. Ezzel kapcsolatban néhány problémára Kovács Kálmán képviselőtársam már felhívta a figyelmet. Végül az Európai Unióban a belvízi és a tengeri hajózásra mintegy 70 darab, harmonizációs szempontból tekintetbe veendő rendelet, határozat, irányelv van érvényben, ami ugyancsak nem jelent kis felad atot a csatlakozni kívánó országok számára. A vázolt sokoldalúság ellenére a
