Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
710 BALCZÓ ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Energia Hivatal j ogállását és feladatát a gázenergiáról szóló törvény és a villamosenergiatörvény határozza meg. A Magyar Energia Hivatal országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek irányítását a kormány, felügyeletét pedig a kormány által kijelölt miniszter látja el, ma gyakorlatilag a gazdasági miniszter irányítása alatt áll. A törvény szerint a hivatal főigazgatója évente beszámol az Országgyűlésnek a hivatal tevékenységéről. Egyetértünk azzal, hogy ez a jelentés most nem maradt meg bizottsági szinten, hanem az O rszággyűlés plenáris ülése elé került, hiszen az energetikának igen nagy szerepe van az ország életében, csakhogy nem elegendő, ha az Országgyűlés a kormány energiapolitikája feletti ellenőrzési jogát csupán az energetika egyik, bár jelentős szervezete jel entésének megvitatásával gyakorolja. Meg kell említenem, hogy a magyar energiapolitikáról szóló országgyűlési határozat - amely 1993ban született, és itt előttem többször hivatkoztak rá - alapján az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy legalább kétévenké nt készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés számára. Ezek a jelentések elkészültek, de nem kerültek a plenáris ülés elé megvitatásra, így egyelőre azt sem tudjuk, hogy az 1999 decemberében, a gazdasági miniszter által beny újtott jelentésnek mi lesz a sorsa, mikor tűzi napirendre az Országgyűlés, pedig abban az energiapolitika valamennyi aktuális kérdése összefüggéseiben kerül bemutatásra, ezért sokkal alkalmasabb az érdemi vitára a szóban forgó területen, és az Országgyűlés ellenőrzési jogának a gyakorlására, mint e hivatal jelentése. Ez a jelentés ugyanis azzal a problémával küzd, hogy miközben részletekben számol be adatokról, milyen tárgyban, hány és milyen határozatot hozott, engedélyt adott ki, óhatatlanul érinti a font os energetikapolitikai kérdéseket, amire nézve azonban tulajdonképpen nincs kompetenciája. Ugyanakkor ezek nélkül a tevékenysége sem tárgyalható, ezért mindenképpen célszerű és hasznos lenne, hogy az említett jelentést a hivatal jelentésével együtt a plená ris ülés tárgyalja. Azért sem szabad lemondani ennek a jelentésnek a megvitatásáról, mert 1993 óta alapvető változások mentek végbe az energetikában, ennek ellenére az Országgyűlés az 1995. évi parlamenti vitanap óta érdemben és összefüggéseiben nem tudott foglalkozni ezzel a kérdéssel. A kormány 1999 júliusában az új energiapolitikai alapelveket, az energetika üzleti modelljét elfogadta, de ezt nem terjesztette a parlament elé, így megvitatására sem kerülhetett sor. Pedig ez az üzleti modell csak az energe tika privatizálása után a gyors liberalizációt tartalmazza, aminek megvalósítása elviselhetetlen terhet jelenthet az állampolgároknak, ugyanis a liberalizáció és az ár összefüggésére vonatkozó külföldi országok adata messze nem felel meg azoknak a körülmén yeknek, amelyek között Magyarországon erre a liberalizációra sor kerülhet; hogy csak a villamos energiát említsem, az áramvásárlási hosszú távú szerződések, a befagyott költségek, ezek mind kompenzálásra kell hogy kerüljenek. Félő, hogy az erre a témára vo natkozó, szorosan összefüggő törvények esetenként és nem összehangoltan kerülnek módosításra. Hogy csak egy példát említsek: múlt év december 21én a privatizációs törvény módosításával törlésre került a MOL Rt. 25 százalékos állami részesedése, vagyis tel jesen privatizálható. Hasonló akció előkészületei látszanak a villamosenergiatörvény módosítása kapcsán. Az eddig ismertté vált adatok szerint a módosítás célja a kormány elsietett piacliberalizációs intézkedéseinek törvényesítése, anélkül, hogy áttekinte nék az energetika alapkérdéseit. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az 1998ban sietve, a parlamenti ciklus végén elfogadott távhőtörvény is problematikus. Kiderül, hogy több fontos, különösen a többi ágazat energiatörv énnyel összefüggő kérdése megoldatlan. Erre utal a Magyar Energia Hivatal tájékoztatója is, amikor megállapítja, hogy további megfontolás igénye azon közcélú erőművek hőtermelő tevékenységeinek szabályozása és felügyelete, amely
