Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
711 erőművek villamosenergiate rmelése jelenleg a villamosenergiatörvény szerint nem engedélyköteles. A távhő problémáival és különösen a megoldásokkal ez a bizonyos üzleti energiapolitika sem foglalkozik érdemben, és a feladatokat és annak megoldását túlzottan az önkormányzatokra igye kszik áthárítani. E kérdések csak komplexen kezelhetők, még a kormány lakáspolitikai koncepciójával összefüggésben is. A gáztörvény esetében is hasonló jelenség tanúi lehetünk. 1999 júliusában a gázlobbi nyomására a gazdasági miniszter előterjesztésében lé tezik egy törvényjavaslat, amely szerint a belföldön kitermelt földgáz értékét is a külpiaci árak figyelembevételével kellene meghatározni. Ez az importalapú árképzésre, a világpiaci árra való áttérés, amely a fogyasztói gázárak drasztikus növekedését ered ményezné. Bár az említett üzleti modell a gáztörvény módosítását csak 2001re irányozta elő, és a legkisebb költség elve mellett foglalt állást, a hivatal beszámolója sajnos tényként közli, hogy a földgáz esetében a közeljövőben át kell térni az importbázi sú árszabályozásra, a sajtóközlemények szerint az év közepétől legalább 12 százalékos földgázáremelés várható. Ez alapvető eltérést jelentene a vezetékes energiahordozók árképzési elvétől, ami a végfelhasználói energiaárakat a legkisebb költség elvének meg felelően, a piaci szereplők árainak súlyozott átlagával határozza meg. A hatályos gáztörvény és villamosenergiatörvény ezt a szabályt tartalmazza. A fentiektől eltérő szabályozás gyakorlatilag az árak liberalizálását jelenti, és az ilyen piacon az ellátás hoz még szükséges legdrágább termelői ár határozza meg a végfelhasználói árat, ami jelentős árszínvonalemelést jelent. A gáztörvény javasolt módosítása állami garanciát jelentene a gázpiac teljes liberalizálására, hiszen, bár némileg burkoltan, ezt az elv et érvényesítené. A MOL, mint láttuk, változatlanul napirenden lévő további privatizációja esetén a képződött extraprofit legnagyobb részét a piaci szereplők realizálnák. Meggyőződésünk, hogy az energetikai törvények néhány hiányosságának megszüntetése és e törvényeknek az ad hoc módosításai nem tudják pótolni ezen a területen egy egységes, általános energiatörvény mielőbbi megalkotását. (11.00) Ebben a törvényben - az energetika megváltozott helyzetének megfelelően, az EUcsatlakozásból a tényleges követel ményeket figyelembe véve, és ami ennél még lényegesebb: a nemzeti érdekeinkkel, az energetika valós társadalmi szerepével összhangban - az energetika valamennyi alapkérdését kellene tulajdonsemlegesen szabályozni. Melyek ezek a legfontosabb és nem ágazatsp ecifikus kérdések, amelyeket e törvényben kellene szabályozni? Az első: az állami közösség és piaci tulajdonosi szerepvállalás meghatározása. A második: a közérdekű szolgáltatás helyének és szerepének kijelölése a vezetékes energiaellátásban. A harmadik: a legkisebb költség elvének érvényesítése mellett az árszabályozás és árellenőrzés általános rendezése. És végül a negyedik: az energetika állami intézmény- és információs rendszerének a meghatározása, s ide tartozna a Magyar Energia Hivatal jogállásának és feladatainak újraszabályozása is. Az ágazati törvények felülvizsgálatára és módosítására megítélésünk szerint ezen általános energiatörvény elfogadása után kerülhetne sor. A Magyar Energia Hivatal szerepe piacgazdasági viszonyok között felértékelődik; egy értelműen össztársadalmi érdeket kell megjelenítenie. A Magyar Energia Hivatalt függetlenné kell tenni, az Országgyűlés felügyelete alá kell rendelni, és ezzel egyidejűleg kell megerősíteni szakmailag, tekintélyét pedig növelni. Ehhez tartozik az is, hogy munkatársai nem vállalhatnak szerepet az energiaszolgáltató cégek vezetőségeiben. Ki kell zárni, hogy a hivatal munkájában ágazati lobbiérdekek érvényesüljenek. Ez csak akkor lehetséges, ha a hivatal jogállását és működését ebben a megalkotandó energiatörv ényben részletesen szabályozzuk, mert tulajdonképpen a hiánynak tudható be, hogy a hivatal esetenként túlterjeszkedik a hatáskörén, és szereptévesztésbe esik.
