Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - Kovács Kálmán (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Mit tesz a kormány az üzemanyagárak hirtelen növekedése okozta kedvezőtlen hatások enyhítésére?" címmel - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
644 üzemanyagárak hirtelen növekedése okozta kedvezőtlen hatások enyhítésére?" címmel. Tessék, képviselő úr! KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A különböző üzemanyagok fogyasztói árai az elmúlt napok alatt elkeserítő magasságba emelkedtek. A hivatalos magyarázat szerint a kőolaj világpiaci árának emelkedése indokolja az újabb és újabb á rkorrekciókat. Szakértők szerint, figyelembe véve a magyarországi jövedelmi viszonyokat, a jelenlegi ár a hazai fogyasztók teherbíró képességének határán mozog. Többek között Matolcsy György gazdasági miniszter úr is veszélyesnek értékelte az üzemanyagárak ilyen mértékű emelkedését, s főleg annak inflációgerjesztő hatását tartotta aggályosnak. Mindezek ellenére nem tapasztaljuk, hogy a kormány bármit is tenne az üzemanyagár leszorítása vagy csak szinten tartása érdekében. Amikor az Orbánkormány átvette a k ormányzást, az üzemanyag fogyasztói ára, a 95ös oktánszámú ólommentes benzint hozom példaként: 150 forint/liter környékén mozgott, ahol is az adótartalom - és ezt tartom lényegesnek - 100 forintot tett ki; 30 forint körül volt az áfa és 70 forint körül ös szességében az egyéb adó- és járulékteher. Jelenleg a 95ös ólommentes üzemanyag ára meghaladta a 220 forintot, és az adótartalma meghaladja, majdnem eléri a 150 forintot; 45 forint körül van az áfa és körülbelül 100 forint körül a jövedéki adó. Összegezve tehát '98 közepe óta mintegy 50 forint adótartalomnövekedés történt az üzemanyagoknál literenként, és ha az éves, közel 3 milliárd literes üzemanyagfogyasztással számolunk, akkor ez egy évben mintegy 120150 milliárd forint többletadóbevételt jelent. E nnyivel többet fizet ki az állampolgár az üzemanyagért. Itt jegyzem meg, hogy az autósok által fizetett, előre nem tervezett közel 150 milliárd forintos többletadóbevételből egyetlen kilométer autópálya sem épült. Az összeg óriási. Könnyen beláthatjuk, ho gy az állampolgárok nagyon nehezen viselik el az ilyen mértékű adótehernövekedést. Az üzemanyag árának növekedése természetesen nemcsak a közvetlen fogyasztókat sújtja, hanem továbbgyűrűzik a gazdaság egyéb területeire is, és egybehangzó szakértői vélemén y szerint inflációt gerjeszt. Így hiába hirdeti meg a kormány a közszférában a reálbérek emelkedését, ha az év közi inflációnövekedés elemészti azt. Mindezek alapján a következőket kérdezem tisztelt államtitkár úrtól: Mit tesz a kormány az üzemanyagárak hi rtelen növekedése okozta kedvezőtlen hatások enyhítésére? Tervezie a kormány az üzemanyagár adótartalmának csökkentését, ily módon egyetlen forinttal sem kurtítva meg az idei tervezett költségvetési bevételeket, csupán lemondva a nem tervezett többletbev ételekről? Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Az interpellációra Varga Mihály államtitkár úr válaszol. Tessék! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt H áz! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd jegyezzem meg, hogy az interpellációban néhány számbeli változás történt a beadás óta; érdekes módon csak azoknál, amelyek a kormányra nézve kedvezőtlenebbek, de ezt már betudom a konstruktív ellenzéki magatartásnak. (Kovács Kálmán: Te sem mindig...) Engedje meg, hogy válaszoljak az interpellációjára. Először is a tényekről hadd szóljak. Az interpellációban említett időpontban, 1998ban a benzin tőzsdei ára 142, a gázolajé 115 dollár volt tonnánként. Jelenleg 300, illetve 200 dollár fölött van a napi ár. 1998 közepén az adó és kiskereskedelmi árrés nélküli nagykereskedelmi ár literenként körülbelül 30, illetve 20 forint volt. Jelenleg ez saját kalkulációink szerint elérheti a 70, illetve az 50 forintot. Egyértelmű tehát, hogy a
