Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - A műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ERKEL TIBOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
589 benyújtandó módosító indítványokkal korrigált, kiegészített törvényjavaslat, amelyet a M agyar Demokrata Fórum is támogat, ennek megvalósítását segíti elő. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Erkel Tibor képviselő úr, a MIÉP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr. ERKEL TIBOR , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A tárgyalt 2030. szám ú törvényjavaslat a műsorelosztás részletes szabályairól tömör, öt bevezető sorban összefoglalja a törvénnyel megvalósítani kívánt célokat. Ezek között - mint summázat - az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelménye sokak számára az első helyen áll. Azonban talán ennél is fontosabb, hogy valamennyi részcél megvalósulása - nevezetesen a műsorelosztással kapcsolatos igények kielégítése, a műsorelosztási szolgáltatások gazdaságos fejlesztése, a távközlőhálózatok együttműködésének biztosítása és a fogyasztói érdekek hatékony védelme - olyan közérdek, amely vesztest csak a tisztességtelenségben, szakszerűtlenségben és közömbösségben teremt. Nyertese lehet viszont az egész ország. Amennyiben pedig ez csökkenti az Európai Közösség és a magyar jogs zabályok közötti eltérések számát, annál jobb ez mindkét fél számára. Úgy érzem - éppen a fentiekből következtetve , hogy a fogyasztói érdek hatékony védelmének e törvényen belül olyan hangsúlyt kell kapnia, amely hangsúly minden érintett számára világoss á teszi: e törvény tiszteletben tartása a fogyasztó megelégedettségét eredményezheti. A szolgáltatóknak pedig ebből a megelégedettségből származhat a legnagyobb erkölcsi és gazdasági haszna. A korábban beterjesztett törvényjavaslatok paragrafusai között né ha hiányolt és gyakran bírált Fogalommeghatározások fejezet itt, a 2. cikkben, komoly segítséget nyújtva helyet kapott, és értelmezései, anélkül, hogy kilépnének a jogásznyelv civilek számára sajátos fordulatai közül, valószínűleg befogadhatóak lesznek a 3 . pontba sorolt egyéni előfizetők számára is. Kiemelem közülük a 6. címben kifejtett vételkörzet értelmezését, szó szerint idézve: "Vételkörzet az a számított érték, amely a közcélú helyi, regionális vagy országos műsorelosztó szolgáltató jogosultságának f első korlátját jelenti. A közcélú műsorelosztó szolgáltató vételkörzete nem haladhatja meg azt a területet, amelyen a lakosok száma eléri az ország lakosságának egyhatodát. Ugyanazon műsorelosztó által különböző földrajzi területre vonatkozóan szerzett jog osultságukat együttesen kell figyelembe venni." Az első olvasásra is kiemelt jelentőségűnek ítélt bekezdés fontosságát a teljes 4. § - A hatósági eljárásokról című - igazolja. A két bekezdés szövege az erre, tehát a vételkörzetre irányuló törvényszegés sza nkcionálásával foglalkozik, a sajnos megszokottól örvendetesen eltérő határozottsággal. Kötelezi, visszavonja, megtiltja - olvashatjuk. Alig találunk rá a korábbi szépen díszített kiskapukra, a feltételes módokra, mint például itt, az (5) bekezdésben: pénz bírság megfizetésére is kötelezheti, vagy a bírság ismételten is kiszabható. Úgy gondoljuk, e kettőből is elhagyható az egyik feltételes mód, hiszen ha a kiszabott bírság a törvénysértés beszüntetéséhez nem eléggé fegyelmező erejű - ha a vételkörzet túllép éséről van szó , akkor a bírságot újra és újra ki kell szabni. Nem lehet, hanem kell, mindaddig, amíg a rend helyre nem áll! Továbbá olyan mértékben kell kiszabni, amely meghaladja a törvénysértés révén elnyerhető többlethasznot. A 30 ezer forint még alsó határként is tréfás ötletnek tűnik. (11.30) Tekintettel arra, hogy az ORTT - Országos Rádió és Televízió Testület - mint hatóság szankcionáló gyakorlata az első négy évben, az előző négy évben enyhén fogalmazva általában kiegyensúlyozatlan volt, mintha ro kon- és ellenszenvek is befolyásolták volna a döntéseket -
