Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - A műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
590 példákat majd a részletes vitában sorolunk , nagy bizalommal és várakozással tekintünk a megválasztása előtt álló új testület munkájára. Az 5. és 6. § műsorelosztási jogosultságára szóló megkötése ivel, logikai rendjével egyetértünk. Nem tisztázott azonban, hogy mi történik pontosan a 6. § (6) bekezdésében: "Ha az engedélyező hatóság ellenőrzése során megállapította, hogy a (2) bekezdésben megjelölt szolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott kötele sségének nem tett eleget, köteles a szolgáltatási engedélyt visszavonni." Helyes. Visszavonják. Nem szolgáltat. És mi lesz azokkal az előfizetőkkel, akik a szolgáltatást már kifizették? Mint tudjuk, a kifizetést általában bizony előre kell rendezni. Ezt a kérdést azért is ki kell emelnem, mert a 8. §ban és a 9. § (3) bekezdésében a törvényalkotó a szolgáltatót szigorúan védi - nagyon helyesen - a renitens díjtartozó előfizetővel szemben. És ugyanő szigorú a szolgáltatóval is, ha az a hatósággal kerül szemb e. A törvényjavaslatból azonban nem derül ki, hogy mi történik akkor, ha a szolgáltató heteken, hónapokon keresztül elfogadhatatlan műszaki minőségű adást sugároz - a tartalmáról nem itt beszélünk , például a hálózat karbantartatlansága miatt. Itt igen gy akran több ezer előfizető - és fizető előfizetőről van szó - káráról esik szó. Ők egyenként mehetnek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre? Bizonyára sohasem tapasztalt fikcióra utalva, a tervezet a 9. § (5) bekezdésében azt javasolja, hogy forduljunk a "von atkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekhez". De hogy jut oda az egyszerű, mezei sértett? Nem lehetne például ebben a törvényben arra kötelezni a szolgáltatót, hogy az ügyfélszolgálatnál függessze ki nyilvánosan a vele kapcsolatos panaszt fogadó hatósági szerv adatait? Találunk ugyanis más utasítást is a szolgáltató felé, ami pedig látszólag már az üzleti szférába avatkozna be: 15. § (3) bekezdés. "Az alapszolgáltatáshoz képest a következő legalacsonyabb díj ellenében nyújtott szolgáltatási csomag nak, műsorcsoportnak tartalmaznia kell a magyar nyelvű országos földfelszíni terjesztésű kereskedelmi televízióműsorokat." A részletes indoklás a magas közszolgálati tartalmat emeli ki ezen adók fő érdemeként, amit azonnal megkontrázok. Nemcsak azért, mert a közszolgálatiság fogalmát mindmáig rendezetlennek, tudatosan ködösítettnek ítélem - ebben, úgy tűnik, hatpárti egyetértés van , hanem azért is, mert nem véletlen, hogy az előterjesztő ezeket az adókat pusztán magyar nyelvűnek ítélte. Irányultságuk, ált alában és erőteljesen, elkötelezetten szociálliberális. Egyébként is élő cáfolatai a megvalósultnak hirdetett duális médiarendszernek. Tehát egy felejthető korszak már akkor is elítélt árukapcsolási gyakorlatára emlékeztet, hogy a minőségibb műsorcsomagot csak őket is megvásárolva lehet elérni. Pedig ha a sajnos elszegényedett értelmiségi és nyugdíjas korú társadalmi rétegek számára valaminek az olcsóbb elérhetőségét biztosítani kellene, az az általában a harmadik csomagban található dokumentum, természet, oktató, komolyzene, utazás s a többi témákkal foglalkozó adók sora. Így itt a harmadik csomagban - mit csomagban: elegáns bőröndben - látva őket, ismét felmerül a kérdés: alkotmányos jog nálunk az elérhető tudomány és kultúra? Különösképpen azok számára, a kik ezt már és még alig képesek megfizetni? Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztő! A MIÉP a kevés, de jelentősnek ítélt bíráló szó kivételével a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja. A jelzett pontokhoz módosító indítványt kíván unk beterjeszteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végéhez értünk. Az általános vitát e lnapolom, folytatására a következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Képviselőtársaim! 1 óráig ebédszünetet rendelek el, kívánok önöknek jó étvágyat, 1 órakor az azonnali kérdések órájával folytatjuk munkánkat. Viszontlátásra!
