Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - A műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről:
588 nyújtó műsorszolgáltatókra és a műsorelosztási szolgáltatás igénybevétele céljából előfizetői szerződés jogosultjaként szerződő előfizetőkre. A műsorelosztással kapcsolatos állami feladatokat és az azok végrehajtásáért felelő s szerveket a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénnyel összhangban állapítja meg. Ezek alapján a műsorelosztással kapcsolatos szabályozási feladatok címzettjei a kormány és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, míg a műsorelosztó hálózat, továbbá a távközlési szolgáltatási engedély kiadásával és az említettekben foglaltak ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokat az egységes távközlési hatóság látja el. (11.20) A műsorelosztókkal kapcsolatos, a rádiózásról és televíziózásról szóló tö rvény szerinti hatósági jogköröket az Országos Rádió és Televízió Testület gyakorolja. A javaslat részletesen szabályozza a műsorelosztási szolgáltatással kapcsolatos hatósági eljárásokat és a műsorszolgáltatási jogosultság feltételeit. Hiányossága a javas latnak, hogy bár a műsorelosztás teljes vertikumát kívánja szabályozni, rendelkezései csupán a vezetékes hálózatra terjednek ki. Módosítások révén a törvény hatályát ki kell terjeszteni az AMmikro rendszerrel megvalósított szolgáltatásra is. A törvényjava slat rendelkezéseinek második nagy csoportját a fogyasztóvédelmi szabályok alkotják. A tervezett szabályozás főleg azt a hézagot volt hivatott pótolni, amelyből kifolyólag a jelen szabályozás alapján a fogyasztók jelentős mértékben kiszolgáltatottak a kábe ltévétársaságoknak, a szolgáltatóknak. Így például az előfizetői szerződés megkötésére a szolgáltató részére szerződéskötési kötelezettséget állapít meg. Megállapítja az előfizetési szerződés tartalmi kellékeit. E törvényjavaslatban nehezen feloldható gon dként jelentkezik, hogy nehezen definiálható a fogyasztó képviselője, amellyel a törvény előzetes egyeztetési kötelezettséget ír elő. Sajnos, e fogyasztóvédelmi civil szervezetek rendszere még nem alakult ki teljeskörűen. A javaslat által szabályozni kíván t terület harmadik csoportját a médiatörvényre vonatkozó definíciós pontosítások képezik. Ezek alapvető célja az egységes jogértelmezés elősegítése. A pontosítások legfőbb indoka a hatályos szabályozásban az ellátási terület meghatározása körül tapasztalt bizonytalanságok és ezek feloldásának szükségessége. A törvényjavaslat egyik legjelentősebb és minden bizonnyal legnagyobb vitát kiváltó pontja a "vegyes és átmeneti rendelkezések" részben található. A javaslat a távközlési törvény legutóbbi, sikertelennek mutatkozó módosításához képest további szigorítást tartalmaz a domináns távközlési szolgáltató erőfölényének visszaszorítása érdekében. A távközlésről szóló törvény hatályos szövege szerint a távközlési szervezet vagy olyan vállalkozás, amelyben távközlés i szervezet közvetve vagy közvetlenül jelentős befolyással rendelkezik, saját, vagy az előzőekben meghatározott vállalkozások bármelyike közcélú távbeszélő hálózatával párhuzamos műsorelosztási tevékenységre alkalmas vezetékes hálózatot - kivéve a 30 ezres népességszám alatti településeket - nem létesíthet, nem bérelhet, illetve a felette való rendelkezési jogot egyéb módon nem szerezheti meg. Ismert, hogy a domináns szolgáltató úgy oldotta fel e korlátozást, vagy úgy is mondhatnám, hogy oly módon játszotta ki a törvényt, vette semmibe a jogalkotói szándékot, hogy kábelcégük leányvállalatának 25 százalékos részesedését eladta a szavazati jogok 75 százalékának biztosítása mellett. Ezáltal jelentős befolyással valóban nem rendelkezett a törvény szó szerinti ér telmezése alapján. Az előttünk fekvő javaslat a "jelentős" szó törlésével próbálja érvényesíteni a távközlési törvény módosításánál is meglévő törvényalkotói szándékot. Az Európai Unióban ennél szigorúbb szabályokat is alkalmaznak. Sok helyütt kényszerítik a domináns helyzetű telefonszolgáltatókat kábeltelevíziós érdekeltségük eladására, például a Deutsche Telecom esetén. Az informatika fejlesztésén alapuló, Amerikában és egyre inkább az Európai Unióban is oly sikeres gazdasági modell nem érhető el korszerű távközlési infrastruktúra és piaci verseny nélkül. A széles sávú távközlési rendszerek terjedésének elősegítése ezért alapvető gazdasági és társadalompolitikai cél. A
