Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos feladatokról szóló 24/1997. (III.26.) Ogy. határozat végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS IMRE (MSZP):
58 önkormányzat oldhatja meg a problémát, hanem több önkormányzat, az állam és más bekapcsolására is nagy szükség van. Azért nagy baj ez, mert azok az önkormányzatok és azok a gazdálkodók, akik a holtággal kapcsolatba kerülnek, sok esetben nem tudják, hogy mire vállalkoznak. Vannak nagy elképzelések, hogyan lehet bevonni a holtágakat a turizmusba, halászatba, a mezőgazdasági művelés segítésébe, de látni kell, és aki ezzel megism erkedik, rövid idő alatt meg is győződik róla, hogy ezek a nagy célkitűzések nem tudnak teljesülni, mert néhány telek kiadásából, a nád eladásából nem lehet fedezetet biztosítani. Sokkal többre van itt szükség! Többek között például az általam említett cib akházi holtág esetében is a kotrással kellene foglalkozni, mert előfordulhat, hogy ez a jobb sorsra érdemes holtág le fog darabolódni, és onnantól kezdve a sorsa is megkérdőjeleződhet. Márpedig, amennyire ismerem, ez a kotrás, még ha nem is lenne teljes kö rű, százmillió forintokba is kerülhet. Mi azért gondoljuk azt, hogy szükség van a holtágak, a 2., 3., 4. csoportba tartozó holtágak egyedi értékelésére is, mert úgy látjuk, hogy önkormányzatok, vállalkozók és más egységek, amelyek bekapcsolódnának ebbe a m unkába, csak akkor fognak valami feladatra vállalkozni, ha maguk is tudják, hogy valóban minden szereplő fontosnak tartjae a holtág megmentését. Miért kellene egy holtágnak vagy egy mezőgazdasági szövetkezetnek százezer forintokat, esetleg néhány milliót beinvesztálni, ha összességében a többi szereplő nem fog ehhez semmi pénzt hozzáadni, és akkor lehet, hogy két hónap, lehet, hogy két év elteltével a holtág mégiscsak el fog lehetetlenülni? Ezért van nagy szükség arra, hogy készüljenek ilyen egyedi felméré sek. A jelentés is hangsúlyozza ezeket, az államtitkár úr is utalt erre az előadói beszédében, idézett is ebből a részből. Mi ezért tartjuk fontosnak a gazdasági bizottság részéről, és magam is nyújtottam be módosító javaslatot hozzá, hogy igenis, nem azt kell vitatni, hogy megbecsülhetőke ezek a költségek, mert a költségek megbecsülhetők, az a kérdés, hogy mennyi idő alatt, milyen mélységben végezhető el a munka. De ezt el kell végezni, meg kell határozni a jelentősebb, de a többi holtág esetében is, hogy egyáltalán milyen sorsra érdemes az, milyen besorolást kaphat pillanatnyilag, milyen ráfordítás szükséges az állapota fenntartásához vagy javításához, várhatóan rendelkezésre állnake ezek az erőforrások, és ezt a két dolgot ütköztetni kell. Ez egy nagyon kellemetlen dolog, és nem került bele a határozattervezetbe az az elképzelés, amit szintén megfogalmaztunk, hogy ha az ütközésnek az az eredménye, hogy a források nem állnak rendelkezésre, akkor korrektebb dolog visszasorolni az adott holtágat, mert akkor valóban kár egyes szereplőknek azzal valamit kezdeni. Be kell látni, hogy nem lesz rá forrás, visszasorolódik. Vagy ha nagyon fontos ez a holtág valamilyen szempontból, akkor valamilyen pluszfinanszírozási konstrukciót kell hozzárendelni vagy átütemezést, átsorolást kell megtenni. Én úgy érzem, hogy ezekre a kérdésekre rendkívül nagy szükség van, mert csak így tudunk érdemben tenni valamint a holtágak érdekében. Még egy dologról szeretnék szólni. A jelentés azt mondja, hogy a holtágak ügye törvényi és más jogszabályi módosítás nélkül is rendezhető. Én nem tudom, hogy így vane ez, nem akarom ezt elvitatni, de az utóbbi néhány hétben is szereztem olyan tapasztalatokat, amelyek alapján némi kétely támadt bennem ilyen irányban. Tény ugyanis, hogy a nagyobb hol tágakat általában több csatorna, árok, ér táplálja. A csatornák különböző önkormányzatok, gazdálkodók vízgyűjtő területéről szállítják a különböző minőségű vizet, ami gyakran szennyvíz. El kellene dönteni, hogy ezek az önkormányzatok, vállalkozások hogyan járuljanak hozzá az üzemeltetés költségeihez. Én megnéztem, hogyan járulnak hozzá: önkéntesen. Mert az üzemeltető önkormányzat ezen a téren csak kérhet: megkérheti a további önkormányzatokat, hogy segítsenek be a költségei fedezésébe, és ha ők nem kívánnak besegíteni, akkor környezetvédelmi vagy más oldalról bírósághoz fordulhat. De ez a holtágnak az ügyét semmiképpen nem oldja meg! Én azt hiszem, ezért kellene ezen a téren is megtenni valami értelmes szabályozást.
