Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos feladatokról szóló 24/1997. (III.26.) Ogy. határozat végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS IMRE (MSZP):
56 ítélték, de időközben bebizonyosodott, hogy jelentős természeti értéket képviselnek, megőrizték a vízi életközösségeket az eredeti formájukban. Jellemzőjük a fajgazdagság és a nagyfokú biodiverzitás. A rehabilitáció azt jelenti, hogy először is meg kell állítani a további romlást, és fokozatosan visszaállítani az eredeti állapotot, vagyis újraélesztjük a holtágakat. Innentől kezdve már nem is nevezhető igazából holt ágnak. A rehabilitáció jelentősen függ attól is, hogy mi a célunk a holtággal. Természetvédelmi hasz nosításnál a legnagyobb a beavatkozási igény ezeknél a holtágaknál. A rehabilitációnak melyek a főbb lépései? Először is a szennyező- és tápanyagok vízbe kerülését meg kell akadályozni, ez nem oldható meg másképp, mint a teljes csatornázással é s szennyvíztisztítással; a felhalmozódott tápanyag- és nehézfémdús iszap eltávolítása, miközben a vízi élővilág nem sérülhet. Az iszap elhelyezése, ártalmatlanítása csak a környezetre veszélyt nem jelentő módon lehetséges. A parti sávban a biológiai tisztí tásban jelentős növények - például a nád és a sás - telepítése, illetve betelepülésének segítése. Viszont a növények által felvett tápanyagok ne kerülhessenek vissza a vízbe a bomlásuk után. A vízi növények - így elsősorban például a hínárok - visszaszorít ása. Fás és természetes növényzettel kell körbevenni a parti sávot. Nagyon fontos szempont, nagyon fontos tényező, hogy megvalósuljon a rendszeres vízcsere. Az állandó, lassú vízmozgás érdekében célszerű és indokolt a közelben lévő, még élő folyószakasszal létrehozni az élő kapcsolatot. A természeti célú holtágaknál - és a szentély típus egyértelműen ilyen - célszerű korlátozni minden más terhelést jelentő funkciót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az elmondottak érzékeltetik és egyben indokolják, hog y miért kell foglalkozni a holtágak újraélesztésével. Ahogy az előbb említettem, újra szeretném elmondani és aláhúzni, hogy nagyon szép és jó dolog, hogy egy korábbi országgyűlési határozat kapcsán a holtágakkal foglalkozunk, és ezt a gazdag vízi életközös séget próbáljuk megmenteni, szeretném felhívni a figyelmet: ugyanilyen fontos a mellékágak vízi életközösségének a megóvása, megmentése. Hasonló teendőink vannak, hiszen a feliszapolódás és azok a problémák, amelyeket elsoroltam, bizony a mellékágaknál is jelentkeznek, mert a mellékágakban a vízmozgás, a vízcsere nem megoldott. Ezért ezen országgyűlési határozat kapcsán szeretném felhívni a figyelmüket, hogy rövidesen a mellékágakkal is foglalkozni kell. Mindezek mellett kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban, szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Farkas Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselő csoportjából; őt követi majd Tóth Imre képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Évek óta foglalkozom a holtágak helyzeté vel, problémáival, noha be kell vallanom, hogy ez nekem egyáltalán nem szakterületem. Ám ahol országgyűlési képviselő vagyok - a második ciklusban Tiszazugban , ott az a település a ritkább, amelynek közelében vagy kezelésében nincs holtág. Itt található többek között - Cibakháza és Nagyrév között - a Tisza legnagyobb holtága is. E térség konkrét problémáival kell tehát foglalkoznom, akkor is, ha - mint hangsúlyoztam - az nem szakterületem, ezért az ott élők érdekében sürgetem a változásokat. Azt is el kel l mondjam, hogy akit sürgetnek, az önmaga is sokkal kritikusabbá válik. Magam nagy élvezettel olvastam, hogy az 1997es országgyűlési határozat alapján mi minden történt ezen a téren. De sajnos azt kellett megállapítanom, hogy a választókörzetemben lévő ho ltágak esetében szinte alig érezhető e változásból valami. Márpedig úgy gondolom, hogy mindannyiunknak az az érdeke, azért születnek országgyűlési határozatok, és azért kell azokról beszámolni, hogy ezek
